A Századvég által készített felmérés alapján hiába a koronavírus, a magyarok elsöprő többségét továbbra is foglalkoztatja a klímaváltozás. A résztvevők 90 százaléka a járvány kitörése előtt és azt követően is valamilyen mértékben aggasztónak tartotta az éghajlatváltozást.
Érdekesség, hogy nem a magasan képzett, jól kereső, városi, fővárosi értelmiség tart a leginkább a klímaváltozástól, hanem azok az alacsonyabb jövedelmű, vidéki, kistelepülésen élők, akik feltételezhetően közelebbi kapcsolatban állnak a természettel.
A válaszadók 82 százaléka véli úgy, hogy az éghajlati átalakulás kisebb-nagyobb mértékben már ma is megnehezíti a magyar emberek mindennapjait. 94 százalék úgy nyilatkozott, ha nem változik a helyzet, akkor a klimatikus átalakulás valamilyen mértékben a következő generációk életét is nehezebbé fogja tenni. A jelenlegi és a jövőbeli helyzetről negatívan gondolkodók aránya érezhetően nőtt az elmúlt időszakban. A vidéki, kistelepülési környezetben lakók érzik a leginkább úgy, hogy a klímaváltozás már a jelenben és a várható jövőben is nehézséget okoz. Ez alátámasztja a Klímapolitikai Intézet álláspontját, mely szerint a környezetváltozást elsősorban nem kívülről, globálisan, például nemzetközi egyezményeken keresztül, hanem belülről, lokálisan, a helyi problémák és lehetőségek ismeretében, a helyi viszonyokra adott célzott válaszokkal, és a közvetlenül érintettek bevonásával lehet hatékonyan kezelni.
Összességében megállapítható, hogy az éghajlatváltozás a pandémia ellenére továbbra is fontos ügy. A megkérdezettek 72 százaléka azt állította, érdeklődése a téma iránt a járványhullám ellenére sem változott, 17 százalékuk szerint még nőtt is. Az emberek 77 százaléka gondolja úgy, hogy a járvány és a globális felmelegedés nem áll összefüggésben, 16 százalékuk viszont lát kapcsolatot a koronavírus megjelenése és a klímaváltozás között.
A közvélemény-kutatást a felnőttkorú lakosság körében a Századvég Konzorcium végezte 2020 októberében, ezer fő megkérdezésével. A CATI-módszerrel megvalósított felmérés adatai plusz-mínusz 3,1 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna.
