Bizonyos csillagok életük végén hatalmas detonációt tapasztalnak, melynek során elképesztő mennyiségű energia szabadul fel. Ezek az úgynevezett szupernóvák, melyeknél kevés látványosabb esemény figyelhető meg a világegyetemben. A hasonló robbanások jellemzően igen távol történnek, ami szerencse, hiszen egy közeli detonáció akár bolygónkon is komoly pusztítást okozhatna.
Robert Brakenridge, a Boulderi Kaliforniai Egyetem munkatársa az vizsgálta, hogy az elmúlt 40 ezer év viszonylag közeli csillagrobbanásainak nyoma érzékelhető-e a Földön – írja a Space.com.
A kutató 18 robbanást vizsgált, melyek legfeljebb 4900 fényévre történtek. Az események adatait fák évgyűrűinek szén-14-szintjével vetette össze – az izotóp a bolygón természetsen nem alakul ki, hanem a világűrből érkező sugárzás hatására jelenik meg. Brakenridge szerint a C-14 szintje a fákban évről évre nagyjából stabil, bizonyos években azonban kilengés tapasztalható. Egyes szakértők korábban arra jutottak, hogy az eltérés hátterében a Nap kivételesen erős kitörései állnak, Brakenridge azonban szupernóvákra gyanakszik.
A vizsgált robbanásokból nyolc a szén-14-szint emelkedésével esett egybe, a kapcsolat négy eseménynél kifejezetten erős volt. Fontos kiemelni, hogy az adatokban sok a bizonytalanság, a szupernóvák datálása például nem egyszerű, Brakenridge szerint ennek ellenére elképzelhető, hogy valóban a kozmikus detonációk nyomát észlelte.
Nem a kutató az első, aki úgy gondolja, hogy a közeli szupernóvák képesek befolyásolni a földi életet. Egy idén nyáron bemutatott tanulmány alapján egy ilyen esemény idézhetett elő tömegkihalást 359 millió évvel ezelőtt.