A potenciálisan komoly kimenetelű fertőzést a védőoltás segíthet megelőzni. Fontos a kullancs mihamarabbi eltávolítása is, hogy a nyála ne kerüljön a szervezetünkbe, amivel esetleg megfertőzhet minket egyéb kórokozókkal is.
Az agyvelőgyulladást okozó FSME-vírust hordozó kullancsok területi eloszlása nem egyenlő, az Északi-középhegység, a Dunántúli-középhegység, az Alpokalja sötétebb, lombos erdeiben nagyobb az előfordulásuk. Így már érthető, miért fontos a védekezés azok számára, akik szeretnek a természetben járni.
Az FSME-vírus ellen az 1976-es évekig nem volt elérhető semmilyen védőoltás – ekkor vezették be az első vakcinát, amit elsősorban erdészeti dolgozóknak, vadászoknak, és olyanoknak adattak be, akik szakmájukból adódóan gyakran jártak a természetben. Magyarországra később került be Ausztriából, és elsőként az erdészeket oltották be vele. A védőoltás ma kötelező az ő számukra, és minden más olyan munkát végző számára, akik kénytelenek sokat erdős területen dolgozni. Örvendetes, hogy mára már széleskörűen alkalmazott oltás.
Létezik védőoltás egyéves kortól gyermekeknek, illetve felnőtteknek is. Az alapimmunitáshoz összesen három oltás kell, ám már két héttel a második oltást követően is kialakul a védettség. Legalább az első két adagot célszerű a kullancsok tavaszi aktivitása előtt, azaz télen, fertőzésveszély-mentes időszakban elvégezni, de ez nem jelenti azt, hogy az év többi hónapjában ne lehetne az oltást beadni. Az első vakcinát követő 1-3 hónap múlva kell megkapni a második oltást, és ezt követően körülbelül egy éven belül a harmadikat. A védettség legkorábban a második oltást követő 14 nap múlva alakul ki mindkét forgalomban lévő oltás esetében.
Az immunitás fenntartásához az első immunizálás után három évvel, azt követően pedig öt évente szükséges emlékeztető oltásokat beadatni a háziorvossal. Idősebb korban mindig három évente ajánlott az emlékeztető oltások beadása, a pontos oltási adagolás védőoltásonként eltérő lehet, melyről az oltóorvos ad felvilágosítást.
Az oltás tehát különösen ajánlott főleg azoknak, akik gyakran járnak a természetben – de mit lehet tenni, ha a kullancs már bennünk van, és félünk, hogy fertőzött? Jó tudni, hogy a kullancs nem fertőz azonnal, ahogy a bőr alá jut, kell neki egy kis idő, mire elkezdi visszafecskendezni a fertőzött nyálát az áldozatba. Éppen ezért minél előbb találjuk meg a kullancsot, és távolítjuk el, annál nagyobb esélyünk van arra, hogy a vírus nem jutott át a szervezetbe. Ha 2-3 óránál tovább benn marad a kullancs, eleget eszik, és bekerül a nyála a véráramba.
A kullancsot nyugodtan eltávolíthatjuk bárhogyan, nincs semmiféle különleges trükk – egyedül arra érdemes figyelni, hogy a potrohát ne nyomjuk meg, mert ekkor is elkezdődhet az öklendezés. Olajat vagy zsírt se cseppentsünk a csípés helyére, ekkor ugyanis a kullancs elkezd fuldokolni, és szintén kiadhatja magából a fertőzött nyálat.
Ezen kívül amit a megelőzés érdekében tehetünk, nagyjából annyi, hogy kullancsirtót használunk, ha erdős, fás területre megyünk, és igyekszünk minél zártabb ruházatban elindulni, hogy a kullancsnak esélye se legyen eljutni a bőrünkhöz.
Kiemelt kép: Getty Images
