Tudomány

Kullancsveszély: amit az FSME-vírusról tudni kell

A kullancsencephalitist okozó FSME-vírus, ahogy neve is mutatja, a kullancsokban fordul elő. Dr. Ócsai Lajos járványügyi szakértő, az ÁNTSZ korábbi járványügyi főosztályvezetője szerint nehéz pontosan megbecsülni, hogy a kórokozó mekkora arányban lehet jelen a parazitákban, azonban azt fontos kiemelni, hogy ez az arány régiónként változhat, a Nyugat-Dunántúlon és az Északi-középhegységben például jóval több a fertőzés.

A vírus hagyományosan az erdőmunkásokra, erdészekre, favágókra jelentett fenyegetést, az 1970-es években nagyjából évi 300 megbetegedést regisztráltak. A szám mára mintegy 50-re csökkent, ez annak tudható be, hogy az érintett szakmáknál ma már kötelező a hatékony védettséget adó vakcina használata. Dr. Ócsai Lajos szerint napjainkban a kórokozó főként a nem beoltott természetjárókat veszélyezteti, sok más kórokozóval, így a nyugat-nílusi vírussal ellentétben ugyanakkor nem beszélhetünk korspecifikusságról.

Miként is zajlik a megbetegedés?

Dr. Ócsai Lajos a 24.hu-nak elmondta, a vírus a kullancs nyálával jut be a szervezetbe. Miután az élősködő befúrja magát, az első egy-két órában még „éhes”, nagy erővel szívja a vért.

Nem úgy csíp a kullancs, ahogy azt sokan gondolják
Pontosabban nem is csíp - de akkor mit csinál? Miért veszélyes a kullancs, hogyan támad és hányféle betegséget hordozhat? Kérdések és válaszok.

Ebben a fázisban még nem alakulhat ki fertőzés, később azonban változik a helyzet: a kullancs elkezdi visszapumpálni a vért, az ízeltlábú váladékaival pedig a vírus is bejuthat a szervezetbe. Éppen ezért rendkívül fontos a kullancsvizit: amikor már a kullancs jól megszívta magát, baj lehet. A szakértő szerint érdemes kiemelni, hogy a vírus bekerülés sem okoz minden esetben kullancsencephalitist.

A megbetegedés első fázisát egy nyári influenzaszerű tünetegyüttes kíséri, ez egy héttel a csípés után jelentkezik. A második, súlyos szakasz már immunfüggő, és viszonylag kis arányban alakul ki. Dr. Ócsai Lajos szerint a második fázison átesetteknél előfordulhatnak maradandó károsodások, így vállövi izomsorvadás vagy bénulás alakulhat ki.

A szakértő hozzátette, a kórokozó német elnevezése, az FSME-vírus (Frühsommer-Meningoenzephalitis) igen találó, ennek jelentése nyár eleji meningoencephalitis. Ez arra utal, hogy a betegség jellemzően tavasz végén, nyár elején jelentkezik – nem csak a kullancsokkal való közvetlen érintkezés révén. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy az éghajlatváltozás következtében a kullancsok már nemcsak tavasszal és nyáron, hanem ősszel és koratéli időszakban is folyamatosan aktívak. Az FMSE-vírus ugyanis tejelő állatokat is megfertőzhet, a pasztörizálatlan tejjel pedig a kórokozó a fogyasztót is elérheti.

A kecsketejet például sokan így isszák, Zala megyében és Eger környékén pedig volt is már rá példa, hogy a vírus nagyobb csoportokat érintve okozzon járványt

– mondta a 24.hu-nak Dr. Ócsai Lajos.

Szponzorált tartalom

A cikk a Pfiter támogatásával készült. A cikk forrásául szolgált: Országos Epidemiológiai Központ 2. Módszertani levél a kullancsok elleni védekezésről, Epinfo 16. évfolyam 3. KÜLÖNSZÁM 2009. május4.  Utolsó megtekintés: 2020. szeptember 02. Továbbá Dr. Schneider Ferenc, Amit a kullancsencephalitis megbetegedésről tudni érdemes. Korszerű Kaleidoszkóp 4. évfolyam, 1. szám, 2018. április. Anyaglezárás dátuma: 2020. szeptember 4.

Kiemelt kép: Garo /Phanie /AFP

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.