Tudomány

A klímaváltozás kedvez a kullancsoknak

Az ember beavatkozása a természetbe, de főleg a klímaváltozás kedvez a kullancsok terjedésének, egyedszámuk növekedésének, így a nagy számok törvénye alapján egyre több fertőzött egyeddel is találkozhatunk.

A klímaváltozás hatásait ma már szinte nap mint nap a bőrünkön érezzük időjárási szélsőségek formájában: forró, aszályos periódusok, monszunszerű esők, komolyabb fagy nélkül elmúló telek, intenzív viharok, hosszan sorolhatnánk. Ennél kevésbé feltűnő, ám ugyanúgy a globális felmelegedés számlájára írható az olyan apró, de annál veszélyesebb állatok térnyerése, mint például a kullancsok.

A hazánkban őshonos, emberre és háziállatokra is ráakaszkodó féltucatnyi faj egyedei elsősorban Lyme-kórt és az akár végzetes kimenetelű agyvelőgyulladást, egészen pontosan a tavaszi-nyári agyvelőgyulladás (a németből vett betűszóval FSME) kórokozóit adhatják át nekünk is.

Amellett, hogy egyre több a fertőzött kullancs, kutatók arra is figyelmeztetnek, hogy már most idegenhonos fajok hazai megtelepedését is regisztrálták, a jövőben ezek elszaporodása és újabb jövevények felbukkanása várható. Velük pedig eddig itthon ismeretlen betegségek megjelenésére is számíthatunk.

A nagy számok törvénye

De miért leshet ránk gyakrabban a fertőzés veszélye? Nagyon sarkosan fogalmazva azért, mert évről évre több a kullancs, ráadásul mind közelebb kerülnek hozzánk az éghajlatváltozásnak és az emberi életmódnak köszönhetően.

Ezen állatok számára a meleg, nedves környezet a legideálisabb, mostohább körülmények között is csak csökken az aktivitásuk, és ha az időjárás tényleg nagyon rosszra fordul, képesek akár hónapokat is az avarban megbújva, dermedt állapotban átvészelni. Így élik át a telet is annál nagyobb eséllyel, minél magasabb a hőmérséklet. A kullancsok legnagyobb ellensége, állományuk legfőbb szabályozója ugyanis a hosszú, kemény fagy. 

Hazánkban a klímaváltozás miatt pedig már nemcsak a havas, fehér karácsonyokról beszélhetünk múlt időben, de az igazán fogcsikorgató mínuszokat hozó napokról, hetekről is. Ha a kullancspopulációk mondhatni teljes létszámban átvészelik a teleket, egyedszámuk zavartalanul növekedhet.

Emellett a hamarabb érkező tavasz és elhúzódó nyár a kullancsszezont akár hónapokkal is meghosszabbíthatja, e két tény pedig a nagy számok törvénye alapján jócskán megnöveli a fertőzött egyeddel való találkozás esélyét.

Bent vannak a városokban is

Más okok (is) bennünk keresendők. Városi parkokban, kertvárosi övezetekben, kertekben is egyre több a vérszívó vidéken és Budapesten egyaránt. Azért, mert „több kullancsból” többet is hozunk haza a kirándulásokról akár ruhákon, csomagokon, akár saját vagy kutyáink bőrén utaztatva. A szerencsésebbek észrevétlenek maradnak, eljutnak a zöldterületekre, ahol kiváló, új élőhelyet találnak maguknak.

Természetpusztításunk hatásaként egyre több olyan állat költözik településeinkre, amelyek élősködői az embert is előszeretettel támadják: a sünök, rókák, vaddisznók felbukkanása ma már a fővárosban sem szokatlan jelenség. Kutatók azt is kimutatták, hogy az ember által zavart természeti környezetben megnő a kórokozókat fenntartó gazdák (rezervoár gazdák) aránya és mennyisége is.

Befecskendezik a kórokozót

A kullancsok közvetítő szervezetek, úgynevezett biológiai vektorok. A gazdaállatból felvett baktériumok, vírusok a vérszívó testében kiválóan elvannak, akár vándorolnak, továbbfejlődnek, hogy aztán a következő „támadáskor” az újabb alany testébe jussanak.

Nem úgy csíp a kullancs, ahogy azt sokan gondolják
Pontosabban nem is csíp - de akkor mit csinál? Miért veszélyes a kullancs, hogyan támad és hányféle betegséget hordozhat? Kérdések és válaszok.

Ehhez szerencsére időre van szükség, a Lyme-kórt okozó baktériumok és az FSME-vírusok a kullancsok tápcsatornáiban találhatók, ezért az csak akkor adja át ezeket, amikor ürít. Testükön ugyanis nincs „hátsó nyílás”, a felesleges vizet és salakanyagot kénytelenek a gazdaszervezetbe fecskendezni.

Nem hangzik jól, de mégis nagy szerencse, hogy így van, mert ehhez előbb megfelelő mennyiségű táplálékot kell felvenniük, amivel mi időt nyerünk: minél hamarabb eltávolítjuk a bőrünkbe fúródott kullancsot, annál inkább csökkenthetjük a kórokozók átadásának esélyét.

Biztos megoldást azonban csak a megelőzés jelent. Az FSME-vírus ellen létezik hatékony védelmet nyújtó védőoltás, da a Lyme-kór esetén nincs ilyen lehetőség – zárt ruházat, gyakori ellenőrzés és kullancsriasztó szerek alkalmazása válhat be.

Szponzorált tartalom

A cikk a Pfizer támogatásával készült. A cikk forrásául szolgált: Országos Epidemiológiai Központ 2. Módszertani levél a kullancsok elleni védekezésről, Epinfo 16. évfolyam 3. KÜLÖNSZÁM 2009. május 4. Utolsó megtekintés:2020. szeptember 22.

Kiemelt kép: Patrick Pleul /dpa-Zentralbild /ZB

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.