Tudomány

Kullancsveszély: így óvja a gyereket

A gyerekek a felnőtteknél is jobban ki vannak téve a kullancsok támadásának, megfelelő védelmük kiemelten fontos. A kullancs által terjesztett vírusos agyvelőgyulladás ellen a védőoltás alkalmazása segítséget jelenthet, és már egyéves kortól beadható.

Az enyhe teleknek köszönhetően hazánkban is egyre több a kullancs, ráadásul már nemcsak erdőn-mezőn, hanem kertekben, városi parkokban is gyakran felbukkannak. A nagy számok törvénye alapján pedig összességében több olyan vérszívóval találkozhatunk, amely veszélyes vírusokat, baktériumokat juttathat az emberi szervezetbe. Elsősorban a Lyme-kór és a ritka esetekben akár súlyos idegrendszeri károsodást okozó vírusos agyvelőgyulladás (kullancsencephalitis) jelent kortól függetlenül nagy veszélyt.

Érthető módon minden szülő rémálma, hogy gyermeke „kullancsfertőzéssel” tér haza egy táborból vagy akár csak a játszótérről, és az aggodalom nem is alaptalan: a gyerekek több okból is jobban ki vannak téve a kullancsok „támadásának”. Hogy miért, és miként védhetjük meg őket – és persze önmagunkat, felnőtt családtagjainkat –, arról Dr. Póta György gyermekorvost, a Házi Gyermekorvosok Országos Érdekképviseleti és Szakmai Egyesületének elnökét kérdeztük.

Miért a gyerekek?

A kullancsok élete az aljnövényzetben telik, legfeljebb 50-70 centiméteres magasságban fűszálakon, bokrokon ülve várják, hogy ember vagy állat elhaladjon mellettük, és kampós lábukkal beleakaszkodhassanak. Ezt követően már csak alkalmas bőrfelületet keresnek, hogy egy teljesen fájdalommentes szúrás után elkezdhessenek táplálkozni az illető véréből.

Ebben a magasságban a felnőttet jó esetben hosszú nadrág és zárt cipő védi, míg sok gyereknek ez már a szabadon lévő nyak vagy derék szintje. Ráadásul a gyerekek sokkal inkább gázolnak a fűben és bújnak a bozótba, mintsem a kitaposott ösvényen sétálnának.

– magyarázza Póta György.

A legjobb védelem nyilvánvalóan a megelőzés, az agyhártyagyulladás ellen pedig teljes védelmet az úgynevezett FSME-vírus elleni védőoltás jelent. Az FSME betűszó német kifejezésből ered, magyarul a legjobban talán tavaszi-nyári agyhártya- agyvelőgyulladásként fordítható. A vérszívók gyakorlatilag bármely évszakban aktívak lehetnek, ám késő a tavaszt, korai nyarat jellemző nedves, meleg időjárás a legoptimálisabb számukra, illetve ilyenkor már mi is lengén, sok bőrfelületet szabadon hagyva öltözködünk.

Egy éves kortól és bármikor

A védőoltásra azonban érdemes már korábban gondolni, mert nem egyetlen alkalomról, hanem oltássorozatról van szó. Az első, FSME-vírus elleni vakcinát átlagosan 1 hónappal követheti a második oltás, ami után 5-7 nappal már kialakul a biztos védelem. A gyermekorvos kiemeli, hogy a mielőbbi védettség kialakítása érdekében a második adagot mindig igyekeznek a lehető leghamarabb beadni.

Erre jön 6-11 hónapra a harmadik, úgynevezett alapoltás, majd 3-5 évenként az emlékeztető oltások. Utóbbiakra azért van szükség, mert ennyi ideig marad fenn a szervezetben a megfelelő mennyiségű ellenanyag.

A vakcinát már egyéves kortól be lehet adatni, és akkor sincs baj, ha valaki későn kap észbe: bárki, bármikor oltható, a kullancsszezon kellős közepén is, ilyenkor persze számolni kell azzal, hogy a védettség kialakulása időt vesz igénybe. Laikusként azért felmerül, mi van, ha a gyereket tegyük fel megfertőzte már egy kullancs, de nem vettük észre, és „ráoltatunk” a vírusra? Póta György megnyugtat:

Azért az ritkán fordul elő, hogy nem vesszük észre a kullancsot a gyermekben. Amennyiben kullancscsípést észleltünk, utána 4 hetet várni szoktunk az oltással. A vakcina veszélytelen akkor is, ha már az FSME-vírussal megfertőzött személyt oltunk be vele, de nem javasolt, mivel logikusan a már megszerzett betegségtől nem véd.

Télen, influenza „után”

A lényeg tehát, a kullancs által terjesztett agyvelőgyulladás elleni védőoltást bármikor be lehet adatni, a legjobb mégis a téli időszak. Gyakorló szülők azonban jól tudják, ez nem is olyan egyszerű, mint ahogy hangzik. Egészen kicsiknél még meglehetősen bő intervallum, ám óvodások, iskolások, mondjuk úgy, közösségbe járó gyerekek a tél nagy részét „taknyosan”, betegen töltik, ilyenkor pedig nem lehet oltani. Az orvos ezért azt tanácsolja, próbáljuk tél végére, az influenzaszezon lecsengése utáni hetekre időzíteni.

A Lyme-kórt okozó baktérium ellen nincs védőoltás, itt a megelőzés általános szabályai érvényesek: megfelelően zárt ruházat, kullancsriasztó készítmények alkalmazása, illetve a relatíve gyors cselekvés.

Legyen szó ugyanis bármilyen kórokozóról, azt a kullancs nem a harapásával adja át, hanem csak bizonyos idő után a sebbe, véráramba ürített anyagcseretermékeivel. Kutatások bizonyítják, hogy minél előbb távolítjuk el az élősködőt annál kevesebb az esélye, hogy a fertőzött kullancsból a vírusok, baktériumok az emberi szervezetbe kerülnek.

Nem úgy csíp a kullancs, ahogy azt sokan gondolják
Pontosabban nem is csíp - de akkor mit csinál? Miért veszélyes a kullancs, hogyan támad és hányféle betegséget hordozhat? Kérdések és válaszok.

Ezért fontos mielőbb megszabadulni tőle, még az sem baj, ha az állat fejrésze bele is szakad a bőrbe – ez idővel kilökődik –, a lényeg, hogy a testét minél hamarabb eltávolítsuk.

Kezdeti tünetek

Az FSME-vírus fertőzés kezdeti tünetei sajnos elég banálisak, fejfájás, orrfolyás, nem igazán lehet megkülönböztetni más, hétköznapi vírusfertőzésektől. Később azonban egy átmeneti tünetmentességet követően a fejfájás erősödik, szédülés, látászavarok, illetve idegrendszeri panaszok és kettőslátás lép fel – a fejfájás és kettőslátás együtt az az egyértelmű intő jel, amikor azonnal orvoshoz kell fordulni.

A Lyme-kór könnyebben észrevehető, jellemzően a csípés helyén néhány napig kokárdára emlékeztető, gyűrűszerű, a közepén halvány, kívül élénk bőrpír jelenik meg. Ebben a stádiumban felismerve orvosi kezeléssel, antibiotikumok alkalmazásával a betegség még megelőzhető.

Szponzorált tartalom

A cikk a Pfizer Kft. támogatásával készült. A cikk forrásául szolgált: az Országos Epidemiológiai Központ 2. Módszertani levél a kullancsok elleni védekezésről, 2009. Epinfo 16. évfolyam 3. KÜLÖNSZÁM 2009. május 4.  Utolsó megtekintés: 2020. szeptember 2. Illetve az FSME: Risikogebiete in Deutschland (Stand: April 2011), Epidemiologisches Bulletin 17/2011 RKI, 2. Mai 2011 / Nr. 17. Anyaglezárás dátuma: 2020. szeptember 2.

Kiemelt kép: Getty Images

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.