Az új koronavírus bizonyította, hogy a XXI. században, kiváltképp a nyugati demokráciákban egy járvány megfékezésének legfontosabb eszköze a kommunikáció. Amíg nincs ellene gyógyszer, védőoltás, addig a legjobban működő, modern egészségügy is legfeljebb megmenthet pár embert a mondjuk úgy, tűzvész áldozatai közül, de a tüzet nem tudja sem eloltani, sem kordában tartani.
Ijesztő bejelentés
A járványügyi korlátozások annyit érnek, amennyit sikerül belőlük betartatni, és a maszk sem véd, ha mindenki a zsebében hordja. A kormányok, helyi, országos és nemzetközi szervezetek felelőssége tájékoztatni, felkészíteni az embereket a lehetséges forgatókönyvekre, elmagyarázni az ok-okozati összefüggéseket, ám főként tömegeket meggyőzni az egyedileg is működő, hatékony védelmi eszközök és stratégiák alkalmazásáról.
Ez sokszor nem működik zökkenőmentesen, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is több olyan közleményt jegyez a koronavírussal kapcsolatban, amit a laikus tökéletesen félreért. A legutóbbi példa az a hétfői bejelentés, miszerint
Az egyszeri hírfogyasztó ilyenkor a szívéhez kap, hiszen „hivatalosan” mindeddig azzal ösztönözték kitartásra, hogy ha meglesz a vakcina és a megfelelő átoltottság, az élet visszatérhet a normál kerékvágásba. Miről van hát szó? Dr. Kemenesi Gábor virológust, a PTE Szentágothai János Kutatóközpontjának munkatársát, a Koronavírus Kutató Akciócsoport tagját kérdeztük.
Lesz hatékony anyag
A járvány kezdete óta számos ország és laboratórium jelentette, hogy sikeres vakcinakísérleteket folytat, a lista szinte követhetetlen. Ami biztos, hogy legalább tucatnyi szer jár immár a klinikai tesztelés végső fázisában, ami azt jelenti, hogy a vírus elleni hatékonyságát (és esetleges mellékhatásait, stb.) több 10 ezer emberen vizsgálják.
Ezek közül jó eséllyel lesz olyan, ami hatékonyan bevethetőnek bizonyul majd az emberiség túlnyomó többsége számára, de hogy melyik, és mikorra, illetve hogy a gyakorlatban mit fog produkálni, azt ma még senki nem tudja megmondani
– magyarázza a 24.hu-nak Kemenesi Gábor.
A WHO kommunikációjában viszont ezen a ponton jött el az idő lehűteni az esetleg túlforrt kedélyeket azzal a – egyébként tényleg szerencsétlenül megfogalmazott – kijelentéssel, miszerint lehetséges, hogy soha nem találják meg a tökéletesen hatékony megoldást. Mit jelent ez?
Definíciószerűen fogalmazva egy vakcina akkor tökéletesen hatékony, ha élethosszig tartó védettséget nyújt. A koronavírus ellen ilyen nem lesz, de a tudomány számára ez nem újdonság, a közvéleményben viszont az érthető hurráoptimizmus megfogalmazhatott ilyen elvárást.
A virológus kiemeli, hogy minden vírus más és más, egy-egy vakcina hatékonysága rengeteg bonyolult tényezőn múlik. Ezért szükséges az óvatos kommunikáció, nyilvánvalóan ez volt a WHO szándéka is, de a szerencsétlen megfogalmazás miatt rosszul sült el. A lényeg tehát:
Meddig véd?
Mindkettőt a gyakorlat fogja majd megválaszolni, de utóbbival kapcsolatban léteznek már támpontok. A vakcinák köztudottan elölt, gyengített vagy módosított vírusokat, azok egyes részeit, illetve modern eljárások mentén örökítőanyag-darabokat tartalmaznak, hogy az immunrendszer kialakíthassa a speciálisan adott kórokozó elpusztítására alkalmas antitestjeit és tartós immunmemóriát. Amíg ezek az antitestek nagy számban megtalálhatóak a szervezetben, a vírusok éles támadását is képesek visszaverni, az ember nem fertőződik meg.
Meddig maradnak fenn az új koronavírus ellen létrejövő antitestek? Ezt ma még senki nem tudja, de logikusan ezen múlik majd, milyen időtávon nyújt védelmet az elkészülő vakcina.
Jelzésértékű viszont, hogy a SARS-CoV-2 közeli „rokonai”, a SARS és a MERS vírus elleni antitestek több hónapig, akár egy-két évig megfelelő tömegben jelen vannak az emberben. Hasonlót várhatunk most is. Innentől kezdve pedig nem a vakcina lesz „tökéletlen”, hanem egyszerűen így működik vírus és gazdaszervezet harca a kezdet kezdete óta.
Kihúzhat a csávából
Jó hír, hogy az immunrendszer másik nagy pillére, az úgynevezett sejtes immunitás – a rendszer működéséről itt írtunk korábban – is reagál a vírus jelenlétére, származzon az oltóanyagból vagy a természetből. A következő támadásnál hamarabb felismeri és gyorsabban reagál, magyarán a vírusnak kevesebb esélye van elszaporodni, és ez a fajta immunreakció nem tűnik el, mint az antitestek.
Nem tudjuk, esetünkben a sejtes immunitás mire elég, de benne van a pakliban az is, hogy segítségével a COVID-19 betegség, átfertőzve a populáció döntő részét, valamelyest szelídül
– mondja a szakember.
A vírus elleni harc jelen szakaszában is még több a kérdés, mint a válasz, és továbbra is a két szélsőség jelenti a legnagyobb fenyegetést: a nemtörődömség és a pánik.
Kiemelt kép: CAROL SMILJAN / NURPHOTO / NURPHOTO VIA AFP
