Megdöbbentően nagy mennyiségű esőt hullott hazánk egyes tájaira a múlt hét második felében, több településen 100 mm feletti mennyiség hullott. A legtöbb csapadékot Zala megye déli és Somogy megye nyugati területe kapta, jócskán megdőlt a július 24-ére vonatkozó csapadékrekord:
Az eddigi csúcstartó Nyírlugos volt, ahol 2010-ben 106,8 mm esett ezen a napon. Érdekes, hogy Vésétől alig 30-40 kilométerre, Somogy déli részén mindössze 7-18 milliméter hullott.
Mi okozta a szokatlan özönvizet? Mennyire volt extrém ez a csapadékmennyiség? Molnár László meteorológust, a Kiderül.hu munkatársát kérdeztük.
Minden összeállt
Egy július végén ritkának számító mediterrán ciklonról volt szó. Híreket olvasva az ember nem sokat bíbelődik a jelenségek megnevezésével, inkább arra koncentrál, hogy a „front” milyen lehűlést és csapadékot hoz majd. A mediterrán ciklon a Földközi-tenger térségében kialakuló légköri képződmény, egy légörvény, ami elhelyezkedése és mozgása okán általában nedves, tengeri levegőt sodor a Kárpát-medence térségébe.
Akkor képes rengeteg esőt hozni, ha a ciklon a hozzánk legközelebbi tengerfelszínen alakul ki, jelesül Észak-Itália térségében, majd északkelet felé helyeződik át, illetve a levegő hőmérséklete is megfelelően magas. Pontosan ez történt most:
A 30 Celsius-fokos levegő köbméterenként már 30 g vízpárát képes szállítani, ami milliós és milliárdos nagyságrendet tekintve hatalmas mennyiség
– mondja a 24.hu-nak Molnár László.
Lehet még rosszabb is
Egyáltalán nem egyedi eset, hogy egy ilyen nagy nedvességtartalommal rendelkező mediterrán ciklon kialakuljon, a hőmérsékleti feltételek gyakorlatilag májustól szeptemberig adottak hozzá. Ha a körülmények optimálisak, ebben az időszakban szinte minden évben tapasztalhatunk 100-150 mm-nyi esővel járó felhőszakadásokat valahol az országban, hazánk fekvéséből és domborzatából adódóan mégis leggyakrabban a nyugati és az északkeleti országrészben.
Mindemellett a múlt heti özönvíz extrémnek számít helyi szinten mindenképp, és ha a napi csapadékrekordot nézzük, országosan is. A júliusi csapadékátlag Magyarország egészén 65, a délnyugati tájakon 75 mm, vagyis a mostani 178 mm háromhavi mennyiség.
Az időjárás bármikor előállhat a legkülönfélébb szélsőségekkel, a kérdés csak az, milyen gyakran, és milyen mértékben tér el az átlagostól. Ebből a szempontból pedig a klímaváltozás ténye igencsak rossz hír: minél melegebb a tengerfelszín és a levegő, a mediterrán ciklonok is annál több nedvességet képesek szállítani, majd rövid idő alatt ránk zúdítani.
Kiemelt kép: MTI/Varga György
