Tudomány

Ilyen laboratóriumokban vizsgálhatják a koronavírust

A koronavírus-járvány miatt a közfigyelem a veszélyes patogénekkel dolgozó laboratóriumok felé fordult. Ezek most még a WHO előírásai szerint működnek, de hamarosan még szigorúbb szabályoknak kell majd megfelelniük – főleg, hogy az Európai Unió a járvány miatt attól, elkezdődhet a bioterrorizmus kora. Jelenleg négyféle besorolással működhetnek laboratóriumok világszerte, az új típusú koronavírust csak a legmagasabb, négyes biztonsági szinten vizsgálják.
Korábban a témában:

2019 végén felröppent a hír, hogy Kínában egy eddig ismeretlen patogén ütötte fel a fejét, ami akár emberről emberre is terjedhet. Ekkor még kevesen figyeltek fel az új koronavírusra, pedig alig kellett fél év, hogy végigsöpörjön az egész bolygón, több százezer ember halálát okozva, gazdaságokat gyengítve, munkahelyeket semmisítve meg, alapjaiban változtatva meg azt a világot, amiben eddig éltünk.

Míg a SARS-CoV-2 természetes eredetű vírus, és minden kétséget kizáróan nem laboratóriumból szabadult, aggodalomra adott okot, hogy a járvány epicentrumában, a kínai Vuhanban található, legmagasabb biztonsági szintű (BSL-4) laboratóriumban amerikai szakemberek 2018 elején hibákat és hiányosságokat fedeztek fel – ebben a létesítményben pedig vizsgáltak koronavírusokat, igaz, nem pont azt, ami világjárványt okozott. De mit is jelent pontosan az, ha egy laboratórium 4-es biztonsági besorolású, és milyen patogéneket vizsgálhatnak egy ilyen helyen?

Amerikaiak szerint nem teljesen légből kapott az egyik legnagyobb koronavírusos konteó
Komoly biztonsági problémák voltak egy koronavírussal foglalkozó intézményben.

A különböző mikroorganizmusok kockázati besorolására és a laboratóriumok biztonsági szintjének megállapítására ajánlások léteznek, amiket az országok szabadon magukévá tehetnek. A leghíresebb ilyen ajánlás, amit nagyjából minden, komoly laboratóriumokkal rendelkező ország követ, az Egészségügyi Világszervezeté (WHO): először 1983-ban adták ki, a harmadik verziója a legaktuálisabb, ez 2004-ben készült el. Az EU-ban egy hivatalosan is elfogadott irányelv vonatkozik a biobiztonságra, az USA-ban pedig az amerikai járványügyi központ (Centers for Disease Control and Prevention, CDC) ad ajánlásokat.

Kínában a 2002-es SARS járvány kitörése előtt nem volt egységes biobiztonsági rendszer, 2007-re azonban a hatóságok átfésülték az ajánlásokat/szabályozásokat, és egységesítettek mindent. 2019-ben elkészült a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (International Organization for Standardization, IOS) első nemzetközi biokockázat-menedzsment rendszere is, ami a koronavírussal karöltve valószínűleg rákényszeríti majd a világ laboratóriumait arra, hogy átvizsgálják és szigorítsák a biztonsági előírásaikat.

A legártalmatlanabbtól a halálos vírusig

A WHO, és ezzel párhuzamosan a legtöbb ország a kutatott mikroorganizmusokat négyfokú veszélyességi skálán helyezi el:

  • Az 1. csoportba sorolt biológiai anyag valószínűleg nem okoz emberi megbetegedést.
  • A 2. csoportba sorolt biológiai anyag okozhat emberi megbetegedést és veszélyt jelenthet a munkavállalók számára; valószínűleg nem terjed el a közösségben; általában eredményesen megelőzhető és kezelhető.
  • A 3. csoportba sorolt biológiai anyag okozhat súlyos emberi megbetegedést és komoly veszélyt jelenthet a munkavállalók számára; elterjedhet a közösségben, de általában eredményesen megelőzhető és kezelhető.
  • A 4. csoportba sorolt biológiai anyag súlyos emberi megbetegedést okoz és komoly veszélyt jelent a munkavállalók számára; igen nagy a kockázata annak, hogy a közösségben elterjed; általában nem előzhető meg és kezelhető eredményesen.
Fotó: Gil Cohen-Magen /AFP

Gyakori kézmosástól a folyamatos orvosi felügyeletig

A biológiai laboratóriumok biztonsági szintjét az alapján határozzák meg, hogy milyen patogénekkel akarnak dolgozni. Minden szintnek saját biztonsági, személyi és munkaelőírásai vannak, és az sem mindegy, hogy melyik laboratóriumot milyen szervezet működteti, vagy kinek felelnek a tulajdonosok. A különböző biztonsági szintű laboratóriumok eltérnek  helyszínben, az építés módjában és az anyagokban, elszigetelő létesítményekben, felszerelésekben, valamint a működési módszerekben.

Az 1-es biztonsági szintre (BSL-1) sorolt laboratóriumokban minimális védőfelszerelésre, gyakori kézmosásra van mindössze szükség. Ezek általában tanuló laborok, ahol teljesen ártalmatlan mikroorganizmusokkal dolgoznak a kutatók. A laboratóriumi területen az ivás, evés általában tilos, a potenciálisan fertőző patogéneket ártalmatlanná kell tenni, és zárható ajtónak kell leválasztania a kutatási területet az épület többi részétől. Az ilyen laborokban általában fertőzőképtelenné tett kólibaktériumokkal, Staphylococcus baktériumokkal, és a velük egy szinten kezelt mikroorganizmusokkal kísérleteznek.

Középiskolákban, egyetemeken sok ilyen laboratórium működik.

A 2-es biztonsági szint (BSL-2) már szigorúbb biztonsági előírásokkal jár. Különbség például, hogy itt már csak speciális tréningen részt vett kutatók dolgozhatnak, kutatás közben a bejárás limitált a laboratóriumba, és olyan tárolószekrényeket is alkalmaznak, amelyből nem juthat ki a patogén.

Az ilyen laboratóriumok általában olyan mikroorganizmusokkal dolgoznak, amik vagy nem jelentenek nagyobb veszélyt az emberi szervezetre nézve, vagy pedig nem lehet őket aeroszolokon keresztül elkapni. BSL-2-es labor kell például a HIV kutatásához, a Hepatitis A, B és C vizsgálatához, valamint a BSL-1-ben fertőzőképtelenül, itt azonban fertőzőképesen kutatott kórokozókhoz.

3-as biztonsági szintű (BSL-3) laboratóriumban már lehet olyan patogénekkel dolgozni, amik halálosak lehetnek, és belégzés útján is terjedhetnek. A legfontosabb különbségek az előző szinthez képest a csak laboratóriumban viselt védőruházat, a munkához mindig használt biobiztonsági kabin, és a dolgozók, kutatók folyamatos orvosi felügyelete, ami megakadályozza, hogy egy esetleges fertőzést ne ismerjenek fel. Egy ilyen laboratóriumba már bejutni sem egyszerű: két külön zárható ajtónak kell elválasztania a külvilágtól a munkaterületet, és a levegőt mindig meg kell tisztítani, mielőtt kijut a szabadba.

Ahol a koronavírust is vizsgálhatják

A laboratóriumi biztonsági besorolásban a 4-es a legmagasabb, a BSL-4-es létesítményekre nagyon szigorú szabályok vonatkoznak. A WHO azt javasolja, hogy már a laboratórium létesítése előtt komoly tanácskozások előzzék meg a munkát, és hogy a BSL-4-es labor csak állami kézben, vagy állam által ellenőrzött egészségügyi létesítmény kezében legyen. Itt már 4-es besorolású patogénekkel, azaz egyénekre és a közösségre is veszélyes, potenciálisan halálos vírusokkal és baktériumokkal dolgoznak.

Éppen ezért minden biztonsági előírás vonatkozik a BSL-4 laboratóriumra, ami egy BSL-3-ra is, és még egy sor újabb szabályozás is életbe lép: többek között nem dolgozhat egyetlen ember a laborban soha, mindig legalább két kutatónak kell jelen lennie. A laboratóriumba belépés előtt és távozáskor teljes ruhacserére van szükség. A védőfelszerelések sérülésbiztosak, és saját légkeringetési rendszerrel vannak ellátva, és a kutatókat minden lehetséges vészhelyzetre ki kell képezni. A laboratóriumnak külön épületben kell helyet kapnia, nem lehet a főépület része. Minden hulladékot, ideértve a szennyvizet is, megfelelően fertőtleníteni kell, mielőtt kikerül a laboratóriumból. Tartalék vészgenerátor szükséges.

Az új típusú koronavírussal csak BSL-4-es besorolású laboratórium kísérletezhetnek,

mivel ez kifejezetten veszélyes patogén az emberre nézve, ennél alacsonyabb biztonsági szinten nem lehet kezelni. Itthon két 4-es biztonsági szintű laboratórium működik: a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának laborja és a Nemzeti Biztonsági Laboratórium (NBL) is ezt a besorolást kapta.

A Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának laborja. Fotó: Stiller Ákos /Bloomberg /Getty Images

Bár a koronavírus-járvány jó eséllyel tényleg nem a vuhani laboratóriumból indult, az várható, hogy az első sikeres világjárvány-védekezés után biztonsági szempontból világszerte átvizsgálják a laboratóriumokat, és szigorúan az IOS szabályaihoz igazítják majd őket.

Erre főleg azért lesz óriási szükség, mert az Európai Unió terrorelhárítási központja szerint egyre fenyegetőbb veszély az is, hogy a terroristák, látva, mennyire meg tudja rogyasztani a világot még egy nem túl halálos betegség is, ki fogják használni a vírusok és baktériumok fertőzőképességét, és bioterrorizmusra adhatják a fejüket – erre pedig egyelőre senki nincs felkészülve.

Kiemelt kép: A Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának laborja. Fotó: Stiller Ákos /Bloomberg /Getty Images

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.