Tudomány koronavírus

Koronavírus: szuperbiztonságos laboratóriumban kísérleteznek a magyar kutatók

A miniszterelnök Jakab Ferencet, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának tudományos igazgatóját és virológiai kutatócsoportjának vezetőjét nevezte ki a koronavírus-kutatási akciócsoport vezetőjének – olvasható a National Geographic magazin májusi, főként koronavírus tematikájú számában. A szakértő és tanítványa, Kemenesi Gábor exkluzív interjút adott a lapnak.

A pandémia miatt a kutatók világszerte igyekeznek felmérni a COVID-19 lehetséges gyógymódjait, kifejleszteni a vakcinákat, illetve megismerni az azt előidéző kórokozót, a SARS–Cov-2-t. A pécsi szakértők a Szentágothai Kutatóközpontban (SZKK) elsősorban már engedélyezett és forgalomban lévő hatóanyagokat tesztelnek jelenleg és az elkövetkező hónapokban.

Magyarországon az SZKK az egyetlen kutatóhely, ahol a legmagasabb fertőzőképességű, patogenitású vírusok is vizsgálhatók. Vagyis mi vagyunk az egyetlenek az országban, akik ténylegesen, laboratóriumi körülmények között dolgozhatunk a fertőzőképes koronavírussal

– mondta a magazinnak Jakab Ferenc.

Négy megyéből érkeznek minták a pécsi egyetem víruslaborjába. Kép: MTI/Sóki Tamás

A kórokozókat a biológiai biztonság alapján négy kategóriába (biosafety level, azaz BSL) rendezik, ahol a négyes jelöli a legmagasabb kockázatot. A pécsi laboratórium mind a négy szintnek megfelel, tehát BSL-4-es besorolású. Itt a virológusok most a SARS–Cov-2-vel szemben alkalmasnak tűnő gyógyszereket próbálják ki a víruson, abban bízva, hogy találnak hatékony készítményt. Ezzel jelentősen felgyorsulhatna az engedélyezési folyamat, hiszen a már elfogadott szerek biztonságossága ismert – igaz, egyes magyar szakértők új molekulák megalkotásán is dolgoznak.

Az SZKK-ban fizikailag is egy helyen összpontosul az a tudáskapacitás, ami például a vírus szekvenálásához kellett. Ehhez ugyanis nem elég a berendezés, a molekuláris biológusok, a bioinformatikusok és sok más szakember hozzáértése is szükséges hozzá

– nyilatkozta Kemenesi Gábor a National Geographicnak. Sok országban nem adottak a hasonló körülmények, ezért a csoport külföldön is komoly segítséget nyújthat. A kutatók szerint a laboratóriumban most korábban elképzelhetetlennek tartott ütemben zajlik a munka.

Sokan gondolhatják úgy, hogy a jelenlegi helyzetben Magyarországon felesleges ilyen kutatásokat folytatni, hiszen a jóval gazdagabb országok nagyobb eséllyel érhetnek el áttörő eredményeket. Kemenesi Gábor azonban úgy gondolja, most az emberiségnek, és így a szakértőknek is egységesen, rivalizálás nélkül, minél több irányból és minél több eszközzel kell felvenniük a harcot az új fenyegetéssel.

A kutatókat valójában egyáltalán nem lepte meg a világjárvány kialakulása, sőt Kemenesi Gábor már egy négy évvel ezelőtti előadásában is arról beszélt, hogy a koronavírusok alkalmasak lehetnek egy pandémia kiváltására – a SARS–CoV-2 már a harmadik koronavírus, amely állatról emberre terjedt. Ahogy az emberiség egyre nagyobb területeket hódít el a természettől, úgy kerülünk közelebb az állatokhoz, és ezzel együtt a gazdaváltások kockázata is emelkedik. Kemenesi Gábor szerint a mostani járvány komoly figyelmeztetés lehet fajunknak.

Ajánlott videó

Az osztrák-magyar haderő 11 nagy olasz támadást vert vissza 1915 és 1917 között az Isonzó folyó mentén, a 12. alkalommal már ők támadtak: német segítséggel súlyos csapást mértek az ellenségre.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.