Nem meglepő, hogy egy világjárványnál, főleg, ha nagyon keveset tudunk az azt okozó vírusról, megjelennek az összeesküvés-elméletek. Nincs ez másképp az új koronavírussal sem, ami valamikor 2019 decemberében indult el világhódító útjára a kínai Vuhan városából, feltételezhetően egy élőállat-piacról, ami az illegális állatkereskedelem melegágya lehet, ráadásul nem is túl higiénikus létesítmény. Kézenfekvő, hogy az egyébként viszonylag gyakran koronavírus-hordozó denevérekről egy eddig ismeretlen közvetítő állat segítségével itt ugrott át emberre a kórokozó, és kezdte meg útját a világ többi pontja felé, túlzsúfolt kórházakat, megugrott halálozási rátát és gazdasági összeomlást hozva maga után. Egyelőre nem tudjuk azonban pontosan, hogy ez a folyamat hogyan zajlott, mi volt az a közvetítő állat, amelyben mutálódva a koronavírus már az emberre is veszélyessé vált.
Közeli laboratóriumban vizsgálták a koronavírust
A szóban forgó piactól nem messze működik a Vuhani Virológiai Intézet (Wuhan Institute of Virology, WIV) laboratóriuma is, 2015 óta az első 4-es, azaz maximális biztonsági fokozatú (BSL-4) víruslabor az országban. Ilyen itthon is van egyébként, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának laborja és a Nemzeti Biztonsági Laboratórium (NBL) is ezt a besorolást kapta. A BSL a biosafety level rövidítése, a biobiztonság szintjét jelenti, és olyan vírusokkal vagy baktériumokkal lehet benne kísérletezni, amelyek potenciálisan halálosak lehetnek, és a levegőben is terjedhetnek. A vuhani laboratóriumban is ez a helyzet,
hogy jobban megértsék az országban 2003-ban pusztító SARS járványt (a koronavírusok különböző fajtáiról ebben a cikkünkben írtunk részletesen). Nem csoda, hogy a mostani felfokozott helyzetben, a kínaiak titkolózása következtében és a kiéleződő USA-Kína konfliktus hatására rögtön felmerült a lehetőség, hogy az új koronavírus, a SARS-CoV-2 akár laboratóriumban gyártott, mesterséges biofegyver is lehet, ami véletlenül szabadult ki az intézményből.
Azt, hogy az új koronavírus mesterséges lenne, már sikerült cáfolni: a Nature Medicine aktuális számában megjelent kutatás során az új koronavírus és a vele rokon vírusok géntérképéről nyilvánosan rendelkezésre álló adatokat elemezték. Összehasonlítva az ismert koronavírustörzsek genomját, biztonsággal megállapították a Tulane-i Egyetem, a Sydneyi Egyetem, az Edinborough-i Egyetem és a Columbia Egyetem kutatói, hogy az új koronavírus természetes folyamatok eredménye. Ez azonban még nem zárja ki azt, hogy a természetesen mutálódott vírus egy laboratóriumból került volna ki – az elméletet sokáig konteóként tartották számon, de most arról írnak: nem is biztos, hogy akkora légből kapott sületlenség.
Nem biztos, hogy elég biztonságos volt a labor
A The Washington Post hozott le a napokban egy cikket arról, hogy a birtokukba jutott állami dokumentumok szerint a pekingi amerikai nagykövetség által küldött szakértőknek már 2018-ban aggályaik voltak azzal kapcsolatban, hogy mennyire működik biztonságosan a laboratórium. Az ellenőrzés azért volt lehetséges, mert a kínai kutatók segítséget kaptak amerikai létesítményektől, többek között a Galveston Nemzeti Laboratóriumtól és a Texasi Egyetemtől.
Az utolsó ilyen ellenőrző látogatás 2018 márciusában zajlott, az onnan hazatérő szakemberek nem megfelelő személyzetről és egyéb biztonságtechnikai hiányosságokról számoltak be hivatalos dokumentumokban, amelyek ugyan érzékenynek minősültek a téma miatt, de nem titkosították őket. A delegációt Jamison Fouss, a vuhani főkonzul és Rick Switzer, a nagykövetség környezetvédelemért, tudományért, technológiáért és egészségügyért felelős tanácsadója vezette.
A látogatásról egyébként a kínai laboratórium is beszámolt, de múlt héten letörölte a weboldaláról a közleményt. Az archivált változat természetesen még megtalálható a neten, de ebben szó sincs arról, hogy az amerikai szakértők bármilyen hiányosságot találtak volna. Arról nincs hír, hogy azóta javult-e a biztonsági helyzet a laboratóriumban.
Az amerikai dokumentumok persze magukban még nem bizonyítják azt, hogy a vírus tényleg a laboratóriumból került ki, de az elmélet most újra terítékre kerül, olyannyira, hogy az Egyesült Királyság sem zárja ki többet, mint a SARS-CoV-2 lehetséges kiindulási pontját. Fontos megjegyezni, hogy még ha be is igazolódik, hogy nem az állatpiacról, hanem a laboratóriumból indult útjára a vírus,
– egyszerűen annyiról lehet szó, hogy a nem megfelelő biztonság miatt a természetes módon mutálódott, a laboratóriumban kutatott kórokozó innen, és nem a piacon árult állatokból került át az emberre. Ez azonban a tudományos világ nagy része szerint még mindig valószínűtlen, bár nem lehetetlen: a vírust nehéz laboratóriumi körülmények között sokáig fenntartani, és szépen visszavezethető a mutációja a természetben.
Kína mindent rosszul csinált, amit lehetett
Egyáltalán nem csoda egyébként, hogy nagy a bizonytalanság az új koronavírus korai terjedését illetően. Az hagyján, hogy a kínai kormány mostantól fokozottan ellenőrzi a vírus kialakulásával kapcsolatos kutatásokat, és csak azok a kísérletek indulhatnak el, amelyekre állami hivatalnokok rábólintanak. Az igazi probléma a járvány kezdetén mutatkozott: Kína heteken át mindent megtett, hogy eltitkolja az új koronavírus megjelenését, és ezzel nagyban hozzájárulhatott a világméretű járvány kialakulásához. Az amerikai hírszerzés szerint a kínai kormány még mindig hamis adatok közöl a halottak, illetve a fertőzöttek számáról, és tette ezt a járvány kirobbanása óta folyamatosan. Ezt gondolja a brit kormány is, amely a beszámolók alapján „rendkívül dühös” a kínai kormányra, mivel London szerint sem mondtak igazat a helyzet súlyosságáról és a veszély nagyságáról, megnehezítve ezzel a felkészülést a világjárvány elleni küzdelemre.
A kínai hatóságok a károkra való felkészülés és az egészségügy megerősítése helyett elhallgattatták az orvosokat, akik fel akarták hívni a figyelmet a közelgő járványra. Tavaly december 31-én értesítették az ENSZ Egészségügyi Világszervezetét (WHO), hogy egy új koronavírus-járvány súlyos tüneteket okoz. Sokáig elbagatellizálták a helyzetet, még
A brit Southampton Egyetem elemzése szerint a fertőzések számát 85 százalékkal lehetett volna csökkenteni, ha a kínai hatóságok két héttel korábban hozzák meg a szükséges intézkedéseket. Ha mindezt három héttel korábban megteszik, a fertőzöttek száma 95 százalékkal lett volna kevesebb, és jelentősen csökkent volna a fertőzött területek száma – írták az egyetem kutatói. Erről ebben a cikkünkben írtunk részletesen.
Még semmi sincs bizonyítva
Nem csoda tehát, hogy az embereknek megrendült a bizalmuk a kínaiak járványkezelésében, és elképzelhetőnek tartják még azt is, hogy egy félresikerült biofegyver szabadult ki a laboratóriumukból. A kínaiak egyébként egyáltalán nem vizsgálják, hogy bármelyik laboratóriumuk (a WIV, vagy a közelben található, BSL-2-es Vuhani Betegségmegelőzési és –Szabályozási Központ létesítménye) felelős lehet-e a koronavírus-járványért. A laboratórium egyik vezető kutatója, Si Csengli és csapata tagadja, hogy tőlük került volna ki a vírus. A The Washington Post által megszerzett dokumentumok viszont kifejezetten figyelmeztetnek a denevér-koronavírusok kutatásával kapcsolatos biztonsági problémákra is.
A Post cikkében megszólal a Berkeley-i Kaliforniai Egyetem kutatója, Xiao Qiang is, aki szerint abszolút elképzelhető, hogy a koronavírus egy olyan létesítményből került ki az emberek közé, ahol évek óta különböző koronavírus-törzseket kutatnak, ez azonban tényleg nem azt jelenti, hogy mesterségesen hozták volna létre – ezt már sikerült független szakértőknek megcáfolniuk. Egyelőre az amerikai hírszerzésnek sem jutott a birtokába olyan információ, ami bizonyíthatná, hogy a járvány nem az állatpiacról, hanem a laboratóriumból indult – bár azt is érdemes megjegyezni, hogy a tavaly december 1-jén azonosított első betegnek nem volt köze a piachoz. Ennek ellenére az is előfordulhat, hogy már ő is valaki mástól kapta el a vírust úgy, hogy az illető tünetmentes volt, vagy betudta a rosszullétet valamilyen másik betegségnek.
Nem lehet elégszer hangsúlyozni: az elemzett dokumentumok nem bizonyítanak semmit, egyszerűen arra hívják fel a figyelmet, hogy a világjárvány központjában volt egy koronavírussal is foglalkozó laboratórium, aminek amerikai szakértők megkérdőjelezték a biztonsági felkészültségét. Sem az állatpiaci eredetet, sem a laboratóriumi hibát nem lehet egyelőre kizárni – pedig fontos lenne tudni, hogy honnan indult ki a pandémia, mert ez segíthetne jobban megérteni a terjedést, és felkészülni egy jövőbeli járványra is.
Főkép: Xinhua/Shen Bohan
