2001 óta minden év februárjának közepén rendezik meg Essenben a világ egyik legnagyobb szakmai energetikai kiállítását, az E-Worldöt. A 2020-ban 20. alkalommal megtartott rendezvényre 25 ezer ember volt kíváncsi, mi is kilátogattunk a németországi helyszínre.
Az idei E-Worldnek több aktualitása volt: Németország egyre közeledik a szén- és atomenergia-mentes terveinek céldátumához, a földgáz ára Európában rég nem látott alacsony értékre süllyedt, miközben az alternatív energiaforrások iránti igény tovább növekszik.
Merkel fordulata
Az E-Worldön ugyan a régió több vállalata is képviselteti magát, a középpontban – a helyszínből adódóan – mégis a németországi helyzet, illetve a helyi cégek állnak. Németországban energetikai szempontból az elmúlt időszakban különleges körülmények alakultak ki. Az ország a világ egyik legnagyobb villamosenergia-felhasználója, szükséglete jelentős részét sokáig szén-, illetve atomenergia segítségével biztosította.
A 2011-es fukusimai atomerőmű-balesetet követően ismét felerősödtek az atomenergia-ellenes hangok. A katasztrófa a német közvéleményt is megmozgatta, Berlinben 2011 márciusában az addigi legnagyobb atomenergia-ellenes tüntetését tartották meg. A társadalom nyomása, illetve a három közelgő tartományi választás miatt fordulat állt be Angela Merkel politikájában: a korábban atompárti kancellár 2011 májusában bejelentette, hogy 2022-ig az ország mind a 17 atomerőművét bezárják.
A választók többsége taktikai-politikai megfontolást vélt felfedezni a háttérben, Merkel-közeli források szerint viszont valóban megrázta a kancellárt a fukusimai eset. A döntést mindenesetre sok kritika érte: bár az atombalesetek igen súlyos hatásokkal járnak, sok szakértő úgy véli, hogy még mindig az atomenergia jelenti a legjobb alternatív megoldást.
2016-ban egyébként a Szövetségi Alkotmánybíróság alkotmányosnak ítélte az atomenergia kivezetését, ugyanakkor a károk miatt lehetővé tette, hogy a megmaradt szolgáltatók, az E.ON, az RWE és a Vattenfall beperelje a kormányt, miközben a Siemens már 2011-ben kivonult a piacról. Németországban jelenleg még hat atomerőmű működik.
Nagy fába vágták a fejszéjüket?
Németország ezzel párhuzamosan – többek közt a 2015-ös párizsi klímaegyezmény hatására – többször is ígéretet tett a széndioxid-kibocsátás csökkentésére. 2019 januárjában megállapodás született arról, hogy a működő 84 szénerőművet legkésőbb 2038-ig bezárják, a tervet idén fogadták el.
Nem minden környezetvédő üdvözölte a döntést, a kitűzött dátumot sokan túl késeinek ítélték. Ha viszont azt nézzük, hogy a kibocsátást a kézenfekvő és elérhető megoldásnak számító atomenergia használata nélkül próbálja csökkenteni az állam, máris komoly kihívásról van szó. Bár a 2038-as év még igen távoli, egyelőre úgy tűnik, hogy Németország jó úton halad:
Kérdés, hogy a megújuló energia fejlődése mikor torpan meg Németországban, egyelőre azonban úgy tűnik, hogy egyáltalán nem lehetetlen a szén- és atomerőművek párhuzamos leállítása. Fontos azonban kiemelni, hogy a szél- és napenergia nagyban támaszkodik az időjárásra, 2019-ben például 52 olyan nap is volt, amikor alig fújt a szél Németországban – mindez pedig kiszolgáltatottá teheti a szektort.
Emellett arról sem szabad megfeledkezni, hogy a szénerőművek 2038-ig történő teljes bezárásáról, nem pedig a zéró emisszió eléréséről van szó.
Szén nem, gáz igen
A 2018–2019-es tél különösen meleg lett, ez pedig azt eredményezte, hogy a fűtési szezon alatt kevesebb földgázt használtak. 2019–2020-ban ismét az átlagosnál melegebbek voltak a téli hónapok: a gáz iránti kereslet újra csökkent, miközben a gázkészlet bőséges maradt, így a földgáz piaci ára látványosan zuhanni kezdett – igaz, ezt itthon nem igazán érzékelni. Ez azt is jelentette, hogy a gázra támaszkodó erőművek olcsóbban termeltek, ami az áram árát is befolyásolta.
A felhasználóknak ez pozitívumnak tűnhet, Németországban viszont – a fent vázoltak miatt – a jelenség különös helyzetet alakított ki. Bár az Európai Unió jelenlegi célja a zéró emisszió elérése, Németország viszont – legalábbis egyelőre – csak a szénerőművek kiszorítását jelentette be. Ez azt is jelenti, hogy a földgáz alapú energiatermelésnek továbbra sincs akadálya, ez pedig tavaly azzal a következménnyel járt az országban, hogy
A klímamodellekből kiindulva egyre gyakoribbak lesznek a melegebb téli időszakok, ez pedig tovább csökkentheti a földgáz árát.
A német kormány céljai között ugyan szerepel a zéró kibocsátás elérése, ám ameddig a gázerőművek tovább működhetnek, sőt a rendszer közvetett módon támogatja is az ilyen erőműveket, ezt lehetetlen lesz elérni. További probléma, hogy szén-, gáz- és atomenergia nélkül az ország jelentős részben az éghajlatváltozással egyre inkább kiszámíthatatlanná váló időjárásra – pontosabban a szélenergiára –, illetve az importra fog támaszkodni.
Mindenki zöld
Az idei E-World egyik fő tanulsága, hogy a németországi cégek, kezdve a legújabb startupoktól az E.ON-hoz hasonló óriásokig kezdik komolyan venni a klímaváltozás és az alternatív energia kérdését:
Ennek hátterében egyrészt az áll, hogy a vállalatok számára is kezd nyilvánvalóvá válni: a korábbi rendszer fenntarthatatlan, és az energetikai átállásban rengeteg gazdasági lehetőség rejlik. A másik tényező pedig a fent vázolt speciális németországi körülmények.
Nehéz tagadni, hogy az állam drasztikusan, időnként talán meggondolatlanul igyekszik átszabni a helyi energetikai struktúrát, úgy tűnik azonban, hogy a piaci szereplők is hajlandók az együttműködésre. Mivel a zéró emisszió elérése még sehol nem valósult meg, különösen nem egy nyugati fejlett gazdaságban, egyelőre a világ számára a kísérletezgetés maradt. Németország belevágott a maga tesztjébe, atomenergia nélkül viszont igen rázós úton kell haladnia.
Kiemelt kép: FrankHoermann / SVEN SIMON / SVEN SIMON / dpa Picture-Alliance
