Tudomány

Százak halnak meg naponta: ez a járvány első köre

A koronavírus miatti megbetegedések első nagy hulláma mostanában „érik be” abban az értelemben, hogy a tömeges fertőzéseket néhány hét elteltével követi a tömeges halálozás. A következő 10–15 nap sorsdöntő lesz a jövőre nézve.
Korábban a témában:

Az új koronavírusról az elmúlt napokban érkezett hírek többeket összezavarhatnak. Kínában szombaton 89, vasárnap 97, hétfőn 108 ember vesztette életét a 2019-nCoV nevű vírus következtében. Az áldozatok száma kedd éjfélig 1114, a kórokozó ezzel több ember halálát okozta eddig Kínában, mint a 2002–2003-as SARS-járvány világszerte.

A hatóságok eközben arról is beszámoltak, hogy az újonnan megerősített esetek száma csökken. Az egy adott napon regisztrált fertőzések száma múlt szombaton esett először 3000 alá február 1-je óta, és azóta is mérséklődik: hétfőn már „csak” 2097, kedden pedig 1638 új fertőzés történt. A betegek száma megközelíti a 45 ezer főt, és több mint 4700-an hagyhatták el gyógyultan a kórházat.

A halálesetek számának folyamatos növekedése aggodalommal töltheti el a laikust, hiszen ezek szerint a helyzet egyre rosszabb. Ezzel szemben az új megbetegedések csökkenő tendenciája azt sugallja: talán túl vagyunk a járvány csúcspontján. Dr. Kemenesi Gábor virológust, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának munkatársát kérdeztük, mit jelentenek a látszólag ellentmondó adatok, és mit lehet belőlük kiolvasni a folytatást illetően?

Törvényszerű, hogy egyre többen halnak meg

A kórokozó ugyan már decemberben kialakulhatott, de járványszerűen januárban kezdett terjedni, még a hónap utolsó napjaiban is legfeljebb néhány ezer fertőzött emberről szóltak a hírek, most viszont már tízezrek vannak kórházban.

A megbetegedések első nagy hulláma mostanában »érik be« olyan értelemben, hogy a tömeges fertőzéseket néhány hét elteltével tömeges halálozás követi

– mondja a 24.hu-nak Kemenesi Gábor. Hozzáteszi: hivatalosan több mint 40 ezer embert ápolnak kórházban, ezen felül 30 ezer meg nem erősített esetről van tudomásunk, ezek alapján pedig várhatóan napról napra többen fognak meghalni.

Ami az új fertőzések számának csökkenését illeti, a szakember óvatosan fogalmaz. Nem tudjuk, hogy ez a valóság pontos tükre-e, esetleg a hatalmas esetszám okán egész egyszerűen nincs kapacitás ennél több diagnózis felállítására.

Sorsdöntő időszak jön

A jövővel kapcsolatban rengeteg a nyitott kérdés. A virológus szerint a következő 10–15 napban dől el minden a járványok terjedésében szerepet játszó két kulcsfogalom, a tér- és időbeliség vonatkozásában.

Az esetek többsége még mindig a kitörési pontnak számító Hupej tartományt és annak központját, Vuhan városát érinti, vagyis a világszinten elszórtan megjelenő fertőzések dacára egyelőre úgy tűnik, sikerül a járványt lokalizálni. A forró pont most Szingapúr, az ottani történések dinamikája hasonló a kínaihoz, és ha újabb gócpont alakul ki, akkor még korántsem lélegezhetünk fel. Ha sikerülne Kínában tartani, lassan túl lehetünk a járvány csúcspontján.

A járvány úgynevezett kiégésében az idő is nagyon fontos tényező. A kiégés azt jelenti, hogy adott, lezárt területen a kórokozó elért mindenkit, akit elérhetett, új személyeket már nem tud megfertőzni. Akik átestek a betegségen, azok immunrendszere felkészült, ám a nagy kérdés:

meddig maradnak meg szervezetükben a vírus elpusztítására alkalmas antitestek? Ma még csak remélni tudjuk, hogy elég ideig.

Rendkívül károsak az álhírek

A 2019-nCoV kapcsán nem ismerjük az úgynevezett R0 értéket, ami azt mutatja, hogy egy beteg hány másik egyént fertőz meg, mielőtt meggyógyul, illetve életét veszti. A halálozási ráta pontos meghatározása is lehetetlen: Vuhanban 4–4,5, míg máshol 1 százalék, így pedig teljesen értelmetlen lenne felelőtlen jóslatokba bocsátkozni a járvány jövőjével és várható hatásaival kapcsolatban.

Az egész helyzet legfontosabb pozitívuma, hogy a tudomány gyors és hatékony összefogásával hónapokon belül meglesz a vakcinajelölt. Ez még egyelőre nem jelenti a tömeges, gyakorlati vakcinázást, de ezúttal soha nem látott a sebesség, korábban eddig eljutni is évekbe telt. A kutató az információ villámgyors áramlását is áldásosnak tartja, ám a hasznos, a védelmet segítő információk mellett felbukkanó álhírek rendkívül károsak lehetnek.

Ne dőljön be a koronavírusról terjedő facebookos álhíreknek
Egyre több a hamis információt terjesztenek a vírusról a közösségi médián keresztül.

Főleg akkor, ha azokat a döntéshozók is magukévá teszik, és a potenciális veszély elbagatellizálására használják: mint például amikor Donald Trump elnök azt mondta, nincs semmi gond, mert közeledik április, az enyhe idő pedig véget vet a járványnak is.

Kiemelt kép: STR / AFP

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.