Tudomány

Ez az ország a bizonyíték, hogy van mód a dohányzás visszaszorítására

A japán mindennapok a nyugatiak számára különösek lehetnek, bizonyos egyediségeket sokan csak nehezen tudnak megszokni. Így van ez az Európából és Észak-Amerikából érkező dohányosokkal is: az ázsiai szigetország különleges módon viszonyul a füstöléshez.

Japánban a többi országhoz képest mindig is különlegesek voltak a dohányzással kapcsolatos jogszabályok, részben ez is közrejátszott abban, hogy a szigetországon máig meglehetősen magas a káros szenvedélynek élők száma. A dohányzás Japánban igazán a második világháború után vált népszerűvé, noha az országban már a 16. században is használtak dohányt.

A dohányzási törvények egyediségének fő oka, hogy a 19. század végén állami dohánymonopólium jött létre, emellett az országgyűlésnek is rengeteg olyan tagja volt, illetve van mind a mai napig, akik érdekeltek a piacban.  A túlzott szabályzás ezért sok döntéshozónak kifejezetten kellemetlen. Az állam és a dohányipar szétválása csak az 1980-as években kezdődött meg a helyi kiskereskedők, füstellenes szervezetek és egyéb csoportok, illetve az amerikai kormány és dohánycégek nyomására. Az ipar azonban részben még napjainkban is állami kézben van.

Az export megindulásával ismét növekedni kezdett az 1960-as évek óta folyamatosan csökkenő eladás, az emelkedés főleg a fiatalabb felnőttek korosztályánál volt jellemző. A dohányzás kisebb túlzással népbetegséggé vált Japánban, ez pedig megoldást követelt.

Részben ennek hatására, részben a nemzetközi trendekhez felzárkózva a 2000-es évektől egyre szigorúbb, főként regionális jogszabályok születtek, 2018-ban pedig az első országos tilalmat is bevezették: a középületekből teljesen kiszorult a dohányzás.

Mára Japánban felemás helyzet alakult ki, sok településen tilos az utcákon, nyílt helyen dohányozni, ehelyett külön dohányzórészeket alakítottak ki a közterületeken, bizonyos éttermekben, bárokban és egyéb vendéglátóhelyeken azonban továbbra is van lehetőség a cigarettázásra − egyelőre legalábbis.

A 2020-as tokiói olimpiára az ország külön tervvel készül: nemzetközi összefogást akarnak teremteni, hogy ezzel csökkentsék a játékok alatt a passzív dohányosokra leselkedő veszélyeket. 2019 februárjában törvény is született az ügyben, a cél a füstmentes olimpia megszervezése, amelyen sehol sem lesz engedélyezve a dohányzás, még elkülönített területeket sem hoznak létre a cigarettázók számára.

Mióta Japán felvette a harcot a dohányzással, kimutatható hatásokat sikerült elérni, és látványosan csökkenni kezdett az eladott cigaretták száma. A dohányfogyasztók aránya azonban csak részben csökkent, sokan az alternatív megoldások felé fordultak.

Fotó:The Yomiuri Shimbun / AFP

Dohányzás füst nélkül

Napjainkban már több alternatív módszer is elérhető a cigarettázók számára. A sokak által ismert és egyre népszerűbb elektromos cigaretták például speciális, gyakran ízesített és nikotinnal ellátott folyadék párologtatásával működnek. Az elmúlt időszakban rengeteg egykori cigarettázó váltott ezekre világszerte, sokan azonban úgy gondolják, hogy az ilyen eszközök kevéssé adják vissza a dohányzás élményét. Az efféle termékek egészségre gyakorolt hatásaival kapcsolatban ráadásul jelentős szakmai vita alakult ki.

Az elmúlt években egy másik alternatíva esetében is gyors fejlődés kezdődött: ezek az úgynevezett hevített termékek. Az ilyen eszközök különlegessége, hogy speciálisan feldolgozott dohány, és nem folyadék melegítésével hoznak létre párát, a legtöbb felhasználó szerint így jobban imitálják a cigarettázás érzetét.

A hevített termékek jelentősebb fejlődése csak néhány éve indult meg, ezért egyelőre még keveset tudni az efféle eszközök hosszú távú hatásairól.

Az eddigi kutatások alapján az ilyen termékek használata a hagyományos dohányzáshoz hasonlóan ugyan egészségtelen, de a működés során keletkező dohány és nikotinpára kevesebb káros anyagot tartalmazhat, mint a cigarettafüst.

Ennek oka a hőmérséklet, amelyen a dohányt hevítik. A dohányból a nikotin nagyjából 150-250 Celsius-fok fölött szabadul fel, a hagyományos cigaretták viszont ennek többszörösével égnek. A probléma az, hogy magasabb hőmérsékleten egészségre veszélyes vegyületek keletkeznek a dohányban − a szén-dioxid és szén-monoxid például mintegy 750 Celsius-fok fölött jön létre.

A hevített termékek ugyanakkor jóval a veszélyes hőmérsékleti érték alatt melegítenek, ezért a kialakuló pára sokkal kevesebb káros anyagot tartalmazhat. Ez nemcsak a felhasználókra, hanem a passzív dohányosokra leselkedő veszélyeket is csökkenti, igaz, nullára nem redukálja.

Egyre népszerűbbek Japánban

Japánban a nikotintartalmú elektromos cigaretták használatát 2010 óta tiltják, éppen ezért sok korábbi dohányzó a hevített termékek felé fordult. Az eszközök népszerűségében a kulturális sajátosságok is szerepet játszanak: a japánok igyekeznek odafigyelni a társadalom többi tagjára, a cigarettázóknak ezért fontos, hogy minél kevesebb kellemetlenséget okozzanak a passzív dohányosoknak.

A hevített termékek kevésbé szagos és veszélyes gőze így sokak számára csábító, milliók döntöttek a kipróbálásuk mellett.

Kevésbé káros alternatívaként az eszközöket részben a törvényhozás is elfogadta, szemben az e-cigarettákkal. Mára Japánban több olyan étterem és bár is működik, ahol a dohányosok szigorúan csak a hevített termékeket használnak, és elképzelhető, hogy a füstmentes olimpia alatt a hevített termékekre nem is vonatkozik majd teljes tilalom.

Fotó: iStockphoto

Bár még sok a kérdés az alternatív eszközökkel kapcsolatban, az eddigi kutatási eredmények alapján a hagyományos cigarettákhoz képest kevésbé ártalmasak lehetnek. Jelenleg a világon nagyjából kétmilliárd ember dohányzik, elképzelhető, hogy a hevített termékek − ahogy azt a japán példa is mutatja − idővel talán hozzájárulhatnak a cigarettázók számának, illetve a hagyományos dohányzáshoz köthető súlyos betegségek arányának csökkentéséhez. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a hevített eszközök használata sem egészséges, a rendelkezésre álló adatok alapján csupán csökkentett kockázatról beszélhetünk.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik