Tudomány

Ma már mindenki tudja, hogy a dohányzás káros, de kevesen tudják, hogy miért

A tudományos élet meghatározó szakértői ma már jelentős részben egyetértenek abban, hogy elsősorban az égés és az így keletkező cigarettafüst felelős a szervezetbe jutó káros anyagok nagy részéért.

A cigaretta füstje több ezer mérgező vegyületet, így arzént, formaldehidet, cianidot, ólmot, nikotint és szén-monoxidot tartalmaz, ezek közül több százról már bizonyították, hogy egyértelműen összefüggésbe hozhatóak különféle betegségek kialakulásával.  A legjobb leszokni róla, hiszen egyértelmű, hogy a leszokásnál nincs jobb megoldás azok számára, akik csökkenteni akarják a dohányzás ártalmait. Azok a dohányzók viszont, akiknek ez mégse megy, a cigaretta helyett ma már érdemes tájékozódniuk a füstmentes alternatívákkal kapcsolatban, hiszen a technológia és a tudomány fejlődésének köszönhetően ma már egyre több olyan füstmentes technológia létezik, melyek égés és füst nélkül működnek, így lényegesen kevesebb káros és potenciálisan káros anyagot szabadítanak fel, mint a cigaretták. Ha füstmentes dohányzásról van szó, a többség valószínűleg az elektromos cigarettákra gondol, noha ezek a készülékek a legtöbb országban nem számítanak dohányterméknek, mivel speciális, jellemzően nikotintartalmú folyadékot párologtatnak használat közben, nem pedig dohányt, azonban ez nem jelenti azt, hogy nem jelentenek kockázatot, hiszen nikotint juttatnak a szervezetbe, amely erős függőséget okozó anyag.

FÜST NÉLKÜL DOHÁNYOZNI

A füstmentes technológiákról általánossággal elmondható, hogy valamilyen elektromos hevítőrendszer segítségével forrósítják fel, majd dohánypárát vagy nikotinpárát képeznek. A lényeg az, hogy dohányt vagy dohányból kinyert nikotint használnak, amelyet azonban csak felmelegítenek: ezáltal nincs égés, ami a fő különbséget képezi a hagyományos cigarettákhoz képest.

Az első számú probléma ugyanis az égéssel keletkező füst, amelyben számos ártalmas anyag található, amelyeket a dohányos beszippant a saját szervezetébe, majd a kifújt füst révén a környezetét is veszélyezteti. Az égő dohány füstjében több ezer vegyület mutatható ki, köztük légnemű és szilárd anyagok, illetőleg folyékonyak, amelyek miniatűr cseppekbe tömörülnek. A skála rendkívül széles, a nitrogénoxidoktól a szénmonoxidon át a nanoméretű koromszemcsékig. Ezek között rengeteg az ártalmas, amely nem csupán a füst keletkezésekor, hanem akár jóval később is képes kifejteni ártalmas hatását.

Összességében ugyanakkor úgy tűnik, hogy a füst kiszűrése jelentős előrelépés. A jelenleg rendelkezésre álló kutatási eredmények alapján a füstmentes termékre történő váltás potenciálisan jobb választás lehet azoknak, akik nem teszik le a cigarettát.

A füstmentes technológiák által nikotin- és dohánypára keletkezik, amiben kevesebb káros vagy potenciálisan káros anyagok található. Fontos tudni azonban, hogy ezek a technológiák a nikotintartalmuk miatt szintén függőséghez vezetnek.  Amellett, hogy a dohányzó személy kevesebb toxikus anyagot lélegez be, a környezetében tartózkodók is kevesebb mérgező anyagnak vannak kitéve, mint a cigarettafüst esetében. Arról nem is beszélve, hogy ezek a technológiák a szén-monoxid-kibocsátás minimalizálásában is jelentősen jobban szerepelnek, mint a hagyományos dohánytermékek.

A technológia kulcsa a hevítés hőfoka. Vegyük például a káros anyagok közül a szén-monoxidot. A hőmérséklet növekedésével egyre nagyobb arányban áll össze a dohány bomlásával keletkező szén a levegőben található oxigénnel, szén-monoxidot hozva létre. A cigaretták végén égetés során akár 800 Celsius-fok feletti hőmérséklet is kialakulhat, ez pedig látványosan megemeli a keletkező szén-monoxid mennyiségét. A füstmentes technológiák ezzel szemben jóval alacsonyabb hőmérsékleten hevítik a dohányt, amely már elég meleg ahhoz, hogy a dohány- és a nikotinpára felszabaduljon, de még ne történjen égés.

Az már most látszik, hogy további kutatásokra van szükség ezekkel a füstmentes technológiákkal kapcsolatban, és bár az eddigi kutatási eredmények optimizmusra adhatnak okot, még kérdéses, hogy használatuk hosszabb távon pontosan milyen egészségügyi hatásokkal jár. Az eddigi adatok alapján a füstmentes termékek ugyanúgy képesek függőséget okozni, és bár a füst elhagyása miatt kevésbé tűnnek károsnak, fontos tudni, hogy ezek a füstmentes dohányzási alternatívák sem kockázatmentesek, hiszen például ezek által is nikotin jut a szervezetbe, amely erős függőséget okozó anyag. A dohányzás és a nikotin ártalmainak kiküszöbölését kizárólag a dohány- és nikotintartalmú termékek – akár passzív – fogyasztásának abbahagyása biztosíthatja.

A cikk társadalmi felvilágosítás céljából, reklámnak nem minősülő tájékoztatásként készült a Philip Morris Magyarország Kft. hozzájárulásával.

ÉRDEKEL A TÉMA?

Amennyiben a téma felkeltette az érdeklődésed, nézz körül a tudományos tartalmaink között, ahol naprakész tanulmányokat és friss híreket találsz a füstmentes jövővel kapcsolatban.

OLVASS TOVÁBB

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik