Tudomány

Két-háromszáz embert ölt meg a legdurvább hazai földrengés

Korábban a témában:

A földrengés nagyon leegyszerűsítve a Föld részben olvadt asztenoszféráján „úszó” kőzetlemezek súrlódásából, töréséből hirtelen felszabaduló óriási energialöket. Nem lehet megjósolni, hol és mikor pattan ki, szakértők általános érvénnyel azt szokták mondani: ahol egyszer már rengett a föld, ott máskor is fog.

Hazánk ugyan szerencsés helyzetben van a legnagyobb rengéseket kiváltó kőzetlemezek találkozásaitól távol, de magán a Kárpát-medencén is számos kisebb repedés fut végig. Ahogy pedig Afrika egyre inkább Európának préselődik, hazánkban is több száz kisebb rengést mérnek évente, az elmúlt napokban is volt nem egy.

Az eddigi legnagyobb

Elméletben, de csak elméletben hazánkban 6,4-es magnitúdójúnál nagyobb földrengéstől nem kell tartani, ám a potenciális pusztítás nem feltétlenül a rengés energiáján múlik. Hogy mégis min, arról itt írtunk bővebben:

Szerdai földrengés: ilyen rombolta le Dunaharasztit
Világviszonylatban kicsinek számít a szerdai Vrancea megyei földrengés, de egy ilyen is nagyon komoly károkat képes okozni. Okozott is, például Dunaharasztin.

Magyarország területén az ókortól kezdve 32, jelentősebb károkat okozó földrengésről , a legnagyobb pusztítás Komáromot érte 1763. június 28-án. Nem „véletlenül”, hiszen Komáromtól a Balaton északi végéig húzódó terület szeizmikusan az ország egyik legaktívabb területe – írja a Földrengés.hu.

A Mária Terézia utasítására készült kárösszeírások alapján a rengés erőssége a Richter-skála szerint 6,3-as volt, úgynevezett intenzitása pedig IX-es. Utóbbi egy kevésbé egzakt mérési módszer, a rombolás mértékét adja meg egy 12 fokozatú skálán, ahol ez 1-est az ember meg sem érzi, a 12-es pedig a totális pusztulás.

Szerencse a szerencsétlenségben

A rengés hajnali öt és hat óra között pattant ki, epicentruma valahol Komárom és Győr között lehetett. Komárom épületeinek csaknem harmada, szinte az összes templom vagy kőház elpusztult, az épületek túlnyomó többsége megsérült, csupán egytizedük maradt sértetlen.

A források alapján az áldozatok számát 63-ra, a sebesültekét 120-ra teszik. A pusztítás mértékével összehasonlítva szerencsésen alacsony ez a szám, oka pedig, hogy a hagyományosan vályogból és vesszőből épített, lefelé szélesedő kéménnyel ellátott házak jól bírták a rengést, nem omlottak tulajdonosaikra. Mácza Mihály helytörténész viszont egy előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy az áldozatokra vonatkozó adatok kizárólag a katolikus egyház anyakönyveiből származnak.

Más felekezetek veszteségeivel együtt a halottak száma 200-300 fő lehet.

A föld viszont nem nyugodott, a várost csaknem egy évszázadig gyötörték még a rengések, a legsúlyosabb 1773-ban, amikor 500 ház vált lakhatatlanná. Végül 1850 után az aktivitás lecsökkent.

Kiemelt kép: Karl Frieder festménye a komáromi földrengésről – Részlet

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.