Szerdai földrengés: ilyen rombolta le Dunaharasztit

Szerda hajnalban, alig másfél órával éjfél után 5,4-es erősségű földrengés rázta meg Románia keleti részét. Epicentruma a Kárpátok kanyarulatának külső részén, a moldvai Vrancea-hegységben volt 80-100 kilométer mélyen. A 20 másodpercig tartó földmozgást Bukarestben és Székelyföldön is érezni lehetett, Csíkszeredán például a bútorok is beleremegtek…

Sem anyagi kárról, sem személyi sérülésről nem érkezett jelentés, ami lényegében csak a szerencsének köszönhető. Még akkor is, ha ez az 5,4-es rengés globálisan enyhe közepesnek számít – tudtuk meg Tóth László szeizmológustól.

Nem erővel kell kárt okozni

Maga földrengés nem más, mint a Föld részben olvadt asztenoszféráján “úszó” kőzetlemezek súrlódásából, töréséből hirtelen felszabaduló óriási energialökés.

A Vrancea-hegység jól ismert “szeizmikus térség”, Európa egyik legföldrengésveszélyesebb területe. A mélyben egy leszakadó kőzetlemez okoz itt egy kis területen, de nagyon gyakran földrengéseket.

Hogy ezek mennyire pusztítók, arra alapvetően három szempontot említ a szakember.

• Ha az epicentruma sűrűn lakott terület alatt helyezkedik el, más egy kisebb rengés is komolyabb károkat okozhat.
• Fontos az is, hogy milyen mélyen pattan ki a földkéregben. Sekély fészkű földrengésnek nevezzük a 10-30 kilométeren induló rengéseket, ezek nyilvánvalóan nagyobb pusztítást végezhetnek a felszínen, mint akár a mostani, 80-100 kilométerével közepes mélységűnek számító rengések.
• A földtani környezet. Kemény, sziklás kőzetben a magas frekvenciájú rezgések nehezebben terjednek, mint a laza, üledékes közegben. Laikus példa, de érthető: üssünk meg egy tál kocsonyát, majd egy nagyobb kődarabot, hogy melyik felszínén terjed jobban a lökéshullám…

A károkozás tehát nem arányos a Richter-skálán megadott értékkel. Ez a mérési mód a kőzetlemezek törése során lezajlott folyamatok energiáját adja meg – végpontja nincs, de 9-es fokozatnál lényegesen erősebbet eddig nem mértek.

Régebbi módszer egy 12 fokozatú skála, amit a híradásokban nemigen használnak, bár a kívülállók számára sokkal szemléletesebb. Ez az okozott károk mértékét adja meg: a 2-est már megérezzük, 5-ösnél megrepednek a házfalak, míg a 12-es fokozat a totális pusztítást jelenti.

Nem egy egzakt mód, helyről-helyre változik, hiszen a rombolás mértékét a földtani környezet, az épületek minősége és a földrajzi távolságon túl is még számos tényező befolyásolja.

Dunaharasztin nem maradt érintetlen ház

Annak ellenére, hogy karácsony napján hatalmas földrengés pusztított Chilében, ugyanazon a napon egy 2,5-ös Zalalövőn, néhány nappal korábban pedig egy 8-as erősségű Pápua Új-Guineánál, nem érdemes aggódni – nyugtat meg Tóth László. A földmozgások közötti egyetlen kapcsolatot a tektonikai mozgások jelentik, és nincs arról szó, hogy egyre gyakoribbak lennének. Néhány évtized átlagát tekintve nincs változás.

Ami Magyarországot illeti, viszonylag biztonságos hely, de 50-60 évente azért idehaza is kipattannak akár komoly károkozásra képes rengések. Fentieket is kiválóan alátámasztja, ha az 1956. január 12-ei dunaharaszti földrengést említjük, amelynek magnitúdója csaknem megegyezett a mostani romániai értékkel: 5,6-os volt.

Ez volt a XX. század egyik legnagyobb károkat okozó rengése hazánkban, a település 3500 épületből 3144 megsérült, két ember életét vesztette és 38-an megsebesültek.

Dunaharasztiban és Taksonyban 50-60 sírkő ledőlt, elfordult, a kis mélységben levő ásott kutak majdnem kivétel nélkül homokosodtak. Taksonyban három centiméter repedés keletkezett a felszínen és néhány négy centi átmérőjű iszapkrátert is megfigyeltek.

Még Soroksáron is okozott károkat, a budapesti melegforrásokra is jelentős hatással volt: a Rudas-fürdő forrásaiban a vízhozamok a rengés után közvetlenül megnövekedtek, majd fokozatosan a földrengést megelőző érték alá csökkentek.

(Kiemelt kép: georisk.hu)