Alig egy hét, és két pusztító földrengés történt a világ egymástól távoli pontjain, mindkettő nagy törésvonalak mentén. Nyilván ez nem azt jelenti, hogy mostantól beindult alattunk a föld, és sorozatos rengések hozzák el azt a bizonyos világvégét. Azt viszont igenis érdemes tisztázni, hogy mi okozza a pusztítást, és Magyarországon mire kell felkészülnünk?
Gráczer Zoltán szeizmológust, az MTA CSFK Geodéziai és Geofizikai Intézet tudományos munkatársát kérdeztük.
Kezdjük azzal, hogy mi okozza a földrengést. Földünk felszíne az úgynevezett litoszféra, amelynek részei tektonikai lemezekre töredezve “úsznak” az alattuk fekvő viszkózus asztenoszférán, ami hosszú távon úgy viselkedik, mint a folyadék. Folyamatosan áramlások tapasztalhatók benne, ezek úgy mozgatják a kőzetlemezeket, mint folyó a jégtáblákat – nem igazán tudományos a példa, de a szakértő szerint jelen helyzetben megállja a helyét.
Egy nagy reccs
Az ilyenkor felszabaduló energia rugalmas hullámokat kelt a föld belsejében és a felszínen, ezek következtében a rengés epicentrumától nagyobb távolságra is keletkezhetnek károk.
Japán például és Ecuador is ugyanannak a gyorsan mozgó Csendes-óceáni lemeznek a peremén fekszik, ami komoly földmozgásokat képes generálni. A gyorsan mozgó itt évente néhány centimétert jelent, de ez elég ahhoz, hogy a Csendes-óceán pereme Észak-Amerikától Dél-Ázsián keresztül Dél-Amerikáig földrengésveszélyes területnek számítson.
A szeizmológia ma még nem képes arra, hogy a rengések helyét és idejét előre jelezze, azt viszont tudjuk, hol találhatók törésvonalak. És biztosra vehetjük, hogy ezek mentén előbb-utóbb valamilyen mértékű földmozgásra számítani kell. A geofizika pedig meg tudja állapítani, milyen földtani környezetben mekkora lehet a rengés maximális magnitúdója.
Kis ország, kis rengés
Nálunk a 6,3-asra becsült, 1763-as komáromi földrengés volt a legerősebb. A kisebbek, sőt az egészen aprók viszont szinte mindennaposak. A Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium honlapjáról kiderül: az utóbbi 30 napban összesen öt földrengés pattant ki Magyarországon, magnitúdójuk 1-2 között volt.
Ezeket az okozza, hogy Afrika közeledik Európa felé, a nyomást pedig kisebb kőzetlemezek adják át Magyarországon is rengéseket okozva.
Hogy lehet nagyobb az utórengés?
Visszatérve Japánra és Ecuadorra, mindkét helyszínről nagyon komoly utórengésekről érkeztek hírek. Sajnos ez a jelenség velejárója. Az első rengés nyomán keletkezett elmozdulás rendszerint nem oldja fel a kőzetlemezekben felgyülemlett feszültséget, ezért az újabb és újabb, akár több száz vagy több ezer utórengés formájában adja le energiáját.
Valójában viszont ebben az esetben az első csak előrengése volt az utána következőnek – magyarázza Gráczer Zoltán. Nyilván ez csak akkor derült ki, amikor a 6,2-es rengést egy erősebb követte.
Minél nagyobb egy földrengés, annál erősebb és hosszabb ideig tartó utórengésekre kell számítani. Például 1-2-es esetén nem is nagyon várható, míg a néhány éve Magyarországon tapasztalt 4-es rengés után több is volt. A mostani erős, 7-7,8-as földrengéseket hónapokig, akár egy évig is követhetik az utóhatások. Persze egyre gyengébben.
