Tudomány
Les barbelÈs du camp de concentration d'Auschwitz (Pologne).     RV-759437

A földi pokolban is emberek tudtak maradni

Nagyjából 79 éve, 1940. június 14-én érkezett meg az első tömeges transzport az auschwitzi I-es táborba. A később továbbfejlesztett táborrendszert úgy alkották meg, illetve működtették, hogy a fogvatartottak teljesen megfeledkezzenek emberi mivoltukról. Ennek ellenére számos olyan történetet ismerünk, ami igazolja: az ember a földi pokolban is képes ember maradni.
Korábban a témában:

Önként sétált be a pokolba

Witold Pilecki alighanem a lengyel bátorság egyik legismertebb példája. A későbbi katona komoly ellenálló-múlttal rendelkező családba született, nagyapja, Józef Pilecki az 1863-as litván–lengyel januári felkelés támogatója volt, a családot később Oroszországba telepítették át. Pilecki már fiatalon ellenállóvá vált, aktívan részt vett a szovjetek elleni harcokban, később pedig a németek támadása során lovassági parancsnokként szolgált. Amikor 1939. szeptember 17-én a Szovjetunió is benyomult Lengyelország területére, az ország összeomlott, tíz nappal később pedig megadta magát a Harmadik Birodalomnak.

Pilecki azonban sok társával együtt partizánként folytatta a harcot, belépett a Titkos Lengyel Hadseregbe (Tajna Armia Polska, azaz TAP), az ország egyik első földalatti szervezetébe. A csoport később beolvadt a Fegyveres Harci Szövetségbe (Związek Walki Zbrojnej, ZWZ), majd egy névváltoztatáson is átesett.

Az 1940 májusában Oświęcim közelében kialakított tábor (Auschwitz I.) hamar kiemelten fontossá vált az ellenállók számára, hiszen ekkoriban nagyrészt lengyeleket tartottak fogva ott. Mivel a földalatti mozgalom keveset tudott Auschwitz működéséről, Pilecki kidolgozott egy tervet: úgy döntött, bejut a táborba, segít információkat kijuttatni társainak, és a belső ellenállást is megszervezi.

Felettesei elfogadták a férfi tervét, így Pilecki lett az egyetlen ismert fogoly, aki önként vonult be Auschwitzba.

Witold Pilecki Fotó: T.Bór Komorowski “Armia podziemna” Warsaw 1990 / Wikipedia

A katona egy, a varsói bujdosása során talált személyi igazolványt használva Tomasz Serafiński néven került be a táborba 1940 szeptemberében, miután egy varsói razzia során elfogatta magát.

Auschwitzban aztán megszervezte a belső ellenállás fő szervét, amelybe több korábbi, kisebb csoport is beépült. A Katonai Szervezetek Szövetségének (Związek Organizacji Wojskowej, ZOW) célja az volt, hogy növelje a fogvatartottak morálját, híreket juttasson ki és be, segítse a plusz élelem és ruha kiosztását, illetve felkészítse a foglyokat egy esetleges felkelésre, amennyiben felszabadítók érkeznének a környékre. 1940 októberétől kezdődően Pilecki közvetítésével rengeteg felbecsülhetetlen értékű információ került ki Auschwitzból, amelyek 1941 márciusában Nagy-Britanniába is eljutottak.

A ZOW tevékenységére az SS is felfigyelt, több tagot is kivégeztek. Pilecki végül a szökés mellett döntött, 1943. április 26-27-ének éjszakáján két társával lefegyverzett egy őrt, és több dokumentumot is magával vitt. A szökést követően Pilecki sokáig bujdosott.

Bochniába érve találkozót kért a helyi ellenállás vezetőjétől, aki nem más, mint talált igazolványának eredeti gazdája, Tomasz Serafiński volt.

1944 augusztusában részt vett a varsói felkelésben, majd rövidebb időre hadifogságba esett. Jó hazafiként a világháború után a szovjetek elleni szervezkedésben is bekapcsolódott. 1947 májusában tartóztatták le ismét, egy évvel később pedig kivégezték. Sírját a mai napig keresik.

Elcserélte az életét

Maximilian Maria Kolbe német apától és lengyel anyától született az Orosz Birodalom területén. Elmondása szerint gyermekkorában egy látomása volt, Szűz Mária jelent meg előtte. Ennek hatására 13 évesen csatlakozott a minorita ferences rendhez, a Maximilian nevet pedig néhány év után vette fel. Külföldi tanulmányai után Lengyelországban a katolikusellenesség ellen küzdött, saját havilapot is alapított, hogy nézeteit népszerűsítse. Az 1930-as években kelet-ázsiai missziókon vett részt, Nagaszaki mellett egy monostort hozott létre, 1936-ban Lengyelországba visszatérve pedig rádióállomást indított.

A német megszállás alatt visszautasította, hogy német származása alapján plusz jogokat kapjon. Ehelyett rendházában folytatta a munkát, ahol több menekültnek, többek közt zsidóknak is segített. 1941 februárjában tartóztatták le, május végén pedig Auschwitzba szállították.

A lengyel katolikus egyház ekkor a náci rezsim egyik fő üldözöttjének számított. Auschwitzban rengeteg papot és szerzetest tartottak fogva, akiket válogatott kínzások alá vetettek. Kolbét is többször megverték, ennek ellenére mentálisan sosem omlott össze, sőt társaiban is tartotta a lelket.

1941 júliusának végén, augusztusának elején egy fogoly megszökött Kolbe barakkjából. Az SS úgy döntött, a barakk tíz véletlenszerűen kiválasztott lakójának kivégzésével torolja meg a szökést. A foglyokat a hírhedt 11-es, vagyis a börtönblokkba akarták elzárni, ahol a lassú éhhalál várt rájuk.

Marian Kolbe. Fotó: Wikipedia

A kiválasztás után az egyik férfi, egy lengyel tiszt, Franciszek Gajowniczek felesége és gyermekei miatt kezdett könyörögni. Kolbe ekkor állt elő, és felajánlotta életét Gajowniczekéért cserébe.

A tábor parancsnoka elfogadta az alkut.

A visszaemlékezések szerint a szerzetes a 11. blokkban énekkel és imával igyekezett enyhíteni társai szenvedéseit. Nagyjából két héttel később már csak ő volt életben, szervezete rendi évei alatt hozzászokott az éhezéshez és a szomjazáshoz. Végül halálos injekciót adtak be neki.

A szerzetest II. János Pál pápa idején, 1982. október 10-én kanonizálták. A szerzetes által megmentett Gajowniczek túlélte Auschwitzot, és 1995-ben halt meg. Az egykori fogoly jelen volt Kolbe szenté avatásán. Szent Maximilian Kolbe napjainkban többek közt a rabok és a katolikus sajtó védőszentje.

Szerelem Auschwitzban

Utolsó történetünk Malka Zimetbaumé és Edward Galińskié. Zimetbaum egy belgiumi lengyel zsidó családból származott, míg Galiński egész életét Lengyelországban élte le, ahol részt vett a náci Németország elleni harcokban. A nő 1942 szeptemberében, míg a férfi 1940 júniusában, az első tömeges transzporttal érkezett meg Auschwitzba. Előbbi a többség által Auschwitzként ismert II. táborba (Birkenau) került, míg utóbbit még az I-es táborban is őrizték.

Zimetbaum művelt nő volt, aki több nyelvet is beszélt, ezért a táborban fordítói és futárfeladatokat kapott. Viszonylagos kivételezett helyzetét arra használta fel, hogy segítse rabtársait, fotókat, üzeneteket, élelmet, ruhát, gyógyszereket csempészett. Galińskinek szintén különleges munkát adtak: szerelőként dolgozott, így a táborrendszer több részére is bejutott, többek közt a birkenaui női táborba is. Az öt évvel fiatalabb férfi így találkozott valamikor 1943-1944-ben Zimetbaummal.

Az eset a kevés ismert auschwitzi szerelmi történet közé tartozik, társaik gyakran életüket kockáztatták, hogy a pár találkozhasson.

Galiński eredetileg barátjával, Wieslaw Kielarral akart elmenekülni, végül azonban úgy döntöttek, hogy a férfi szerelmével szökik meg, majd kintről barátját is kiszabadítja. Zimetbaum ekkorra állítólag már az ellenállás egyik feje volt, és azért is akart kijutni, hogy híreket vigyen a szövetségeseknek, és kintről segítse a foglyokat.

Fotó: Wikipedia

A páros 1944 júniusának végén szökött meg, a férfi őrnek öltözött, és igazolványt is sikerült hamisítaniuk.  Galiński úgy tett, mintha épp munkára kísérné a férfinek álcázott nőt. Bár a terv bevált, és Zimetbaum lett az első nő, aki elmenekült Auschwitzból, néhány nappal később, július 6-án a nőt egy német őrjárat elfogta. Galiński végignézte a jelenetet, majd úgy döntött, feladja magát, korábban ugyanis ígéretet tettek arra, hogy nem válnak külön.

A párt a 11. blokkba szállították, ahol ugyan külön cellába kerültek, de csempészett üzenetek és füttyszó révén érintkezésben tudtak maradni. A férfi még időnként el is időzött szerelme feltételezett ablaka alatt, ahol olaszul énekelt neki.

Galiński nevüket a blokk több falába is belevéste, a feliratok még ma is olvashatóak.

A kínzások alatt egyikőjük sem volt hajlandó kiadni a segítőik neveit. Valamikor 1944 nyarának és őszének fordulójára tűzték ki nyilvános kivégzésük időpontját. Galiński közvetlenül akasztása előtt még megpróbált leugrani a bitóról, hogy önmaga vessen véget életének, az őrök viszont megakadályozták. Utolsó mondatával állítólag Lengyelországot éltette. Zimetbaum is igyekezett elkerülni, hogy fogva tartói végezzenek vele: egy hajába rejtett borotvapengével vágta fel az ereit. Egyes visszaemlékezések szerint a sikeres kísérlet után felpofozott egy, a lefogására igyekvő SS-est, és azt kiabálta neki:

hősként fog meghalni, míg az őr csak egy kutyaként.

A források eltérnek abban, hogy Zimetbaum végül hogyan halt meg. Egy biztos, a szerelmespár valódi legendává vált Auschwitzban, sok túlélő emlékszik úgy, hogy a történet sok erőt adott számukra.

1939live

Lengyelország megszállásának 80. évfordulója alkalmából a Viasat History 2019 júniusa és decembere között különböző dokumentumfilmekkel és sorozatokkal emlékszik meg a második világháborúról. Augusztus 1-jén Viasat World egy online platformot (1939live) is indít, amely „valós időben” mutatja majd be a megszállás napjait.

Kiemelt kép: Leeimage/AFP

Ajánlott videó mutasd mind

Budapest, 2018. szeptember 22.
Résztvevő pihen a katasztrófavédelem országos lépcsőfutó bajnokságán a Semmelweis Egyetem Nagyvárad téri épületének lépcsőházában 2018. szeptember 22-én. A rajthoz álló tűzoltóknak teljes felszerelésben kellett teljesíteni a huszonkét emeletes versenytávot.
MTI Fotó: Balogh Zoltán

Tűzoltók: Szopat minket a kormány

Egyre kevésbé alkalmas feladatára a magyar tűzoltóság: dagad a vízfej, a kedvezményeiket veszítő vonulósok éhbérért dolgoznak, felszerelésük korszerűtlen, s még a nevüket is elvették tőlük.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Police officers tear the shirt of a protester during a clash inside a shopping arcade in Sha Tin of Hong Kong after a rally against a controversial extradition law proposal in Sha Tin district of Hong Kong on July 14, 2019. - Riot police and protesters fought running battles in a Hong Kong shopping mall on July 14 night as unrest caused by a widely loathed plan to allow extraditions to mainland China showed no sign of abating. (Photo by Philip FONG / AFP)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.