A múlt hét vége felé a sarkvidéki hideg és a Földközi-tenger meleg, páradús levegőjének találkozásából egy ciklon jött létre Itália északi része felett, majd lassan kelet felé haladva napok alatt haladt át felettünk.
Hazánkba rendkívüli mennyiségű csapadékot hozott, országosan 30-40 mm eső esett, de egyes területeken 50-60 is hullott – ez az átlagos májusi összeg jó kétharmada. Sőt, vasárnap a Dunántúl nagy részén mindössze 4-6 fokot mutatnak a hőmérők, ami február közepén jellemző hőmérséklet hazánkban, a Bakony és a Kőszeg-hegység 600 méter feletti területein havazott.
Júniusi hó
Két hónapnyi aszály után a májusi eső most kimondottan aranyat ér, a háttérben álló folyamatok viszont a klímaváltozás következményei. Nagyapáink, ükapáink idején is voltak aszályok, erős lehűlés késő tavasszal, özönvízszerű esők is, de nem olyan gyakran, mint manapság, és Molnár László meteorológus, a Kiderül.hu munkatársa szerint ha a tendenciákat nézzük, a jövőben még rosszabb lesz.
A szélsőségek kezdenek általánossá válni, bármely évszak bármely évszakban előfordulhat:
Egyre jobban tágulnak az intervallumok, megszokott lehet a májusi havazás, sőt a júniusi is, míg karácsonykor nyarat idéző időjárással találkozhatunk
– mondja a 24.hu-nak a szakember.
Egyáltalán nem „normális”, hogy február közepétől április végéig nem hullott említésre méltó csapadék, majd május első napjaiban leesik szinte a havi átlag, 4-6 fokra csökken a hőmérséklet és az ország egyes pontjain havazik.
Egyre extrémebb lesz
De mi köze ennek a klímaváltozáshoz? Többször írtunk már az észak-déli irányú, úgynevezett meridionális áramlásról, amelyet az északi hideg és az egyenlítői meleg kiegyenlítődése hoz létre. Úgy képzeljük el, mint egy hatalmas hullámot, aminek észak felé terjeszkedő „taraja” déli meleg légrétegeket, délnek süllyedő „hullámvölgye” pedig sarkvidéki hideget szállít. Nagyon gyorsan, akár napok alatt képes változni, erős szélsőségeket produkál, ezt látjuk most: hosszú aszály és szokatlan meleg után erős lehűlés és rengeteg csapadék.
Az év körülbelül 20-30 százalékában uralja időjárásunkat meridionális áramlás, máskor a kelet-nyugati irányú, úgynevezett zonális áramlás jellemző. Pontosabban volt jellemző, mert a klímaváltozás hatására kis túlzással azt mondhatjuk, fordult a kocka.
Ahogy az Egyenlítő környéke egyre jobban melegszik, úgy kell mind nagyobb és nagyobb energiának kiegyenlítődnie a sarkok és a forró égöv között. Ez pedig a megszokottnál sokkal gyakrabban generál meridionális áramlást, ami a nagy energiának köszönhetően hosszabban marad fenn és szélsőségesebbé válik. Ebben a cikkben a 2018-as évet vizsgáltuk, és ha emlékeink talán meg is koptak, az adatokból világosan látszik a tendencia:
Változás változás hátán
Ami a közeli jövőt illeti, két nap szünet után csütörtökön újabb hidegfront és országos esőzés érkezik, átmenetileg a hőmérséklet is csökken pár fokot. Pénteken már csak elszórtan számíthatunk csapadékra, 20 fok feletti maximumok várhatók.
Vasárnap-hétfőn újabb változás jön, ismét jelentős mennyiségű csapadék és lehűlés, de a részletek egyelőre nem látszanak tisztán, köszönhetően nagyrészt a meridionális áramlás okozta hirtelen és kiszámíthatatlan változásoknak.
Kiemelt kép: Mads Claus Rasmussen / Ritzau Scanpix / AFP
