Tudomány

Megfejtették a legendás agyaghadsereg titkát

Egy kínai-brit kutatócsoport kiderítette, hogy miként maradhattak fenn kiváló állapotban a több mint 2200 éves kínai agyaghsadereg fegyverei – írja az MTI. A szakértők korábban úgy vélték, hogy a kulcs a krómbevonat lehet, a friss adatok azonban más mutatnak. A University College of London és a kínai Agyaghadsereg Múzeum munkatársai szerint a legkorábbi rozsdamentesítő technológiát valójában dekorációs célokra használhatták.

Az agyagkatonákat és a mauzóleumban talált szerves anyagokból készült tárgyakat lakkbevonattal vonták be még az előtt, hogy felvitték volna rájuk a színezőanyagokat, a bronzfegyvereket azonban nem. Jelentős mennyiségű krómot találtunk a lakkban, de a színezőanyagokban és a földben alig bukkantunk króm nyomára – amit találtunk az inkább szennyeződésből ered. A fegyverek bronzból készült részein találtuk a legnagyobb mennyiségű krómot”

– mondta Marcos Martinón-Torres, az eredményeket bemutató tanulmány vezető szerzője.

Az agyaghadsereget az első kínai császár, Csin Si Huang-ti testével együtt temették el időszámítás előtt 209-210-ben. A rejtett mauzóleum 1974-es felfedezése óta több mint 7000 életnagyságú szoborra, így katonákra, lovakra és egyéb hadi felszerelésre bukkantak.

Fotó: iStock

A fegyverek szerves anyagból álló részei jelentősen megkoptak, a bronzból készült részek azonban remek állapotban konzerválódtak.

A leleteket elemezve a kutatók arra jutottak, hogy a legjobb állapotú fegyvereken nincs is krómbevonat.

A szakértők egy kísérlet során a helyihez hasonló talajkörnyezetet hoztak létre. A tesztföldbe elhelyezett bronztárgyak az igen szélsőséges páratartalom és hőmérsékleti körülmények között még négy hónap után is megőrződtek eredeti állapotukban.

A kutatók úgy vélik, hogy a fegyverek fennmaradását a helyi talaj mérsékelt lúgossága, alacsony a szervesanyag-tartalma és parányi szemcséi segítették.

A helyi föld különleges összetétele bizonyos mértékben megmagyarázza a jó állapotban való fennmaradást, de azért még lehetséges, hogy a Csin-dinasztia egy rejtélyes technológiai folyamatot fejlesztett ki, amelyet még tovább kell kutatnunk”

– nyilatkozta Li Hsziu-csen, a tanulmány társszerzője.

Kiemelt fotó: iStock

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.