A most azonosított állatot, a Bajadasaurus pronuspinaxot a szakértők a dicraeosaurus nemzetségbe sorolták – írja az MTI. A faj mintegy 140 millió éve élt Argentínának abban a térségében, ahol rendszeresen kerülnek elő dinoszaurusz-maradványok. A régióban találták meg 1993-ban az eddigi legnagyobb ismert szárazföldi húsevő, a Giganotosaurus carolinii maradványait is. A késő krétakori ragadozó valószínűleg bajadasaurusokra is vadászott.
Úgy véljük, hogy a Bajadasaurus és az Amargasaurus cazaui (amely egy másik dicraeosaurus) hátán és nyakán húzódó igen hosszú és éles tüskék arra szolgáltak, hogy elrettentse velük a ragadozókat”
– mondta Pablo Gallina, a Maimonedes Egyetem és a Buenos Aires-i Tudományos Kulturális Központ (CONICET) kutatója.
A faj csontvázának rekonstrukcióját a CONICET-ben állították ki. A szakemberek szerint az állat hátát olyan tüskék díszítették, amelyek csontszerkezetűek voltak, bőr borította őket, és könnyen eltörtek, hasadtak, ha ütés érte őket. A tüskék a testhőmérséklet szabályzásában, illetve a szexuális vonzerő növelésében is segítettek.
A kutatók úgy vélik, hogy a tüskék között húsos púpok voltak, amelyeknek ugyanaz volt a szerepük, mint a tevék esetében.
A Bajadasaurus négylábú volt, a szauropodák szélesebb családjához tartozott, és a mintegy 230 millió éve kezdődött triász földtörténeti időszaktól a mintegy 70 millió éve befejeződött késő krétakorig élt.
Kiemelt fotó: Juan MABROMATA / AFP
