Tudomány zöldövezet

Egyre több méreg és betegség les a magyarokra

Szúnyogok, kullancsok, patkányok terjesztette betegségek, esetleges járványok, penészgombákból származó mérgek, 10 hónapra terjeszkedő allergiaszezon – a legfrissebb tudományos eredmények szerint ez vár ránk, magyarokra a klímaváltozás következményeként.
Korábban a témában:

A klímaváltozás Magyarországon várható egészségügyi hatásairól jelent meg a közelmúltban egy 16 év adatait feldolgozó tanulmány. Cikkünk első részében a hőhullámok és az extrém hőingadozás káros hatásairól beszélgettünk Dr. Páldy Annával, a tanulmány első szerzőjével, az Országos Közegészségügyi Intézet (OKI) főosztályvezetőjével beszélgettünk.

Most az olyan közvetett hatásokkal folytatjuk, amelyek a melegedő éghajlat, a májustól szeptember végéig terjeszkedő hőség következményeiként jelentkezhetnek. Címszavakban:

  • mérgezések;
  • új kórokozók, súlyos betegségek, járványok;
  • még több és még súlyosabb allergiás panaszok.

Másfél évtized eredménye

A tanulmány 2000. és 2016. között készült adatok elemzése alapján készült, 2018 szeptemberében jelent meg a Magyar Tudomány hasábjain. Szerzői Dr. Páldy Anna mellett Málnási Tibor, az Országos Közegészségügyi Intézet munkatársa és Bobvos János, az Emberi Erőforrások Minisztériuma osztályvezetője.

Ételmérgezések

Meleg hatására köztudottan hamarabb romlik meg az étel, nagy nyári melegben köztudottan minél gyorsabban hűtőbe kell tenni, de a tét sokkal több egy megsavanyodott, a kukában dicstelen véget érő ebédnél.

Minél magasabb a környezet hőmérséklete, annál gyorsabban és nagyobb tömegben szaporodnak el a mikrobák, amelyek akár komoly élelmiszer-fertőzéseket, -mérgezéseket okozhatnak.

Elsősorban a penészgombák mikotoxinjairól van szó, ezek a biológiai anyagok az élelmiszerekben természetes módon keletkező legveszélyesebb mérgek közé tartoznak. Akár már a takarmánnyal bekerülhetnek az élelmiszerláncba, leginkább a gabonaféléket, az olajosmagvakat és a szárazgyümölcs-termékeket veszélyeztetik. A védekezésnek tehát már nyersanyagok első tárolásával, ipari mértékben kell kezdődnie.

Fotó: Thinkstock

Szúnyog, kullancs, patkány

A klímaváltozással sorra jelennek meg Európában a melegigényes szúnyogfajok, mint az ázsiai bozótszúnyog, a tigrisszúnyog és a koreai szúnyog. Ezek ma még egzotikusnak számító, roppant veszélyes betegségeket hordozhatnak, a teljesség igénye nélkül: zika, nyugat-nílusi láz, szívférgesség, chikungunya-láz

– sorolja a 24.hu-nak Páldy Anna.

Korábban írtunk arról, hogy az ázsiai bozótszúnyog már stabil populációt hozott létre Magyarországon, Pécs környékén pedig a koreai faj terjeszkedéséről vannak bizonyítékok, itt pedig arról volt szó, hogy gyakorlatilag tehetetlenek vagyunk az új jövevényekkel szemben:

Három szúnyog hozhatja el a poklot
Az 50+3 magyarországi csípőszúnyogfaj egyedei már téli nyugovóra tértek, de mi lesz tavasszal? Főleg az a „+3” ad okot nyugtalanságra, komoly járványokat indíthatnak – mutatjuk, mennyire tehetetlenek vagyunk.

A hirtelen beköszöntő meleg, a májustól szeptember végéig tartó nyár jelentősen megnyújtja a tenyészidőszakot, az enyhe telek nagyon sok egyed számára teszik lehetővé az áttelelést, így a potenciális veszélyt hordozó rovarok egyedszáma is nagy mértékben megnövekedhet. Páldy Anna szúnyogfronton a monitorozás mellett első lépésként a szúnyoggyérítés fontosságára hívja fel a figyelmet.

Az enyhe időjárás hasonlóan hat a kullancsokra is, a nagy számok törvénye alapján egyre több hordozója lesz a vírusos agyvelőgyulladás baktériumának, de a szakértő szerint főleg a Lyme-kóros esetek emelkedésére kell felkészülnünk. Nem hagyhatjuk ki a felsorolásból a patkányok, egerek terjesztette kórokat sem, a melegedő környezet az ő egyedszámukra is serkentő hatással van. Az esetleges, rágcsálók vagy szúnyogok indította járványokról már ne is beszéljünk.

Fotó: Kovács Attila / MTI

Allergia egész évben

A végére hagytuk, de jelenleg legtöbbünket az allergia érint. Az ok itt is ugyanaz, hosszú, forró nyarak, a bennük feloldódó ősz és tavasz, az enyhe tél jelentősen megnyújtja a pollenszezont.

Az allergia a XXI. század népbetegsége, minél nagyobb az allergén pollenkitettség, annál nagyobb valószínűséggel jelentkeznek a tünetek. Ha pedig mindkét szülő »allergiás«, a gyerek esélye a betegségre 100 százalék

– emeli ki a szakember.

A kulcsszó itt a pollenkitettség. Hazai körülmények között a különböző növények pollenszórása február végétől október közepéig tart, ezt tekintjük a pollenallergia szezonjának. Pontosabban csak tekintettük, hiszen például 2006/2007 enyhe telén a mogyoró már december-január folyamán virágzott.

Az eddigi 8-8,5 hónapról már most 9-10 hónapra nőtt az allergiás időszak, és ugye minél nagyobb a kitettség, annál többen betegszenek meg. Sőt, a jövőben újabb, meleget kedvelő erősen allergén fajok jelennek meg, első képviselőjük már itt is van: a falgyom.

Vagy nézzük a legagresszívabb és legtöbb személyt érintő allergént, a parlagfüvet, az első fagy beköszöntéig ontja virágporát, idén ez bőven belecsúszott novemberbe. A felmelegedés rendkívül kedvezően hat erre a fajra, magasabbra nő, több virágot hoz.

Kiemelt kép: Varga György  / MTI

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.