Tudomány zöldövezet

Magunkra szabadítottuk a poklot

Bihari Dániel
Bihari Dániel

újságíró. 2018. 10. 11. 16:07

Szeptemberben egy szupertájfun 370 km/órás széllel tarolta le a Fülöp-szigeteket, a Michael most 250-nel esett neki Floridának – ez utóbbi kiváló példája, micsoda égszakadást, földindulást idéz elő a klímaváltozás.
Korábban a témában:

Szokatlanul erős, az ötfokozatú skálán négyesnek minősülő hurrikán csapott le Floridára magyar idő szerint szerdáról csütörtökre virradó éjjel. Michael szárazföldet érve gyors ütemben szelídült, de a helyenként 250 km/órás lökésekkel kísért szél és az áradás így is követelt halálos áldozatot, illetve iszonyatos rombolást végzett.

Magyar viszonyokhoz szokva el sem tudjuk képzelni ezt a szélerősséget. Nálunk az Országos Meteorológiai Szolgálat már 70 km/órás lökéseknél kiadja az elsőfokú riasztást, a legmagasabb, a „vörös kód” pedig 110 km/órától lép életbe, tavaly nyáron a Balatonnál 150 km/h-val megdőlt az addigi rekord.

Szupertájfun és Európa

Ehhez képest Michael gyökerestül csavarta a ki a fákat, egy egész vasúti kocsit emelt fel és vágott földhöz. Ez az erő már simán letépi a házak szigetelését, tetejét, autókat sodor el. És ez még korántsem a hurrikánok, szakszerűbben fogalmazva trópusi ciklonok képességeinek határa.

A Csendes-óceán térségében tájfunnak nevezik, és csak idén eddig négy darab 4-es, vagy annál erősebb tájfun csapott le Délkelet-Ázsiára, kiemelkedik közülük a Fülöp-szigetek északi részét szó szerint letaroló Mangkhut.

A helyenként 370-es széllökéseket produkáló Mangkhut már a szupertájfun kategóriájába tartozik. Ott aztán tényleg nem áll meg semmi a lábán, a növényzetet, a rosszul megépített házakat letarolja, mondhatjuk úgy is: a vakondot kifújja a föld alól

– fogalmaz a 24.hu-nak Molnár László meteorológus, a Kiderül.hu munkatársa.

Európa sincs biztonságban, 2017-ben mindössze 10 órán múlt, hogy az Ophelia már „csak” trópusi viharként és nem 2-es erősségű hurrikánként zúdult Írországra. Sőt, új jelenségként megjelentek a Földközi-tengeren keletkező úgynevezett medikánok: ezekről a trópusi jegyeket hordozó ciklonokról egyre többet fogunk hallani a közeli jövőben.

Viharszörny születik

A legijesztőbb viszont azon tény, miszerint a klímaváltozás hatásaként a jövőben egyre erősebb tájfunokra, hurrikánokra van kilátás. Nem arról van szó, hogy több keletkezik, hanem erősebbek lesznek, az eddigieknél gyakrabban érik el 4-es 5-ös erősséggel a szárazföldet. Nem ördögtől való jóslat, csak a trópusi viharok néhány tulajdonságát kell figyelembe vennünk.

A hurrikánok vagy tájfunok, közös elnevezéssel ugye a trópusi ciklonok születéséhez hatalmas, meleg – legalább 26 Celsius-fokos – vízfelületre van szükség, bölcsőjük az Egyenlítőtől mindkét irányban az 5. és a 20. szélességi kör között van.

A megfelelő hőmérsékleten intenzív párolgás indul, a meleg, vízzel teli levegő magasba emelkedik, és a Coriolis-erő hatására körkörös mozgásba kezd: ennek hatására több száz kilométer átmérőjű zivatarfelhő-örvények jönnek létre. Persze a meleg és a víz adott az Egyenlítő környezetében is, ám a Coriolis-erő gyenge, nem készteti kitérésre a felemelkedő levegőt.

Minél aktívabb a párolgás, annál nagyobb az örvény és mind nagyobb területről képes a párás levegőt beszippantani, a folyamat öngerjesztővé válik, a képződmény energiája egyre nő. Míg a benne uralkodó szél el nem éri a 120 km/órát trópusi viharnak tekintjük, e fölött pedig már hurrikánnak vagy tájfunnak, erejét a szélerősség alapján meghatározott, korábban említett ötfokozatú skála alapján lehet megadni.

Állandó mozgásban van, és amíg a meleg, nedves légtömegekből elég utánpótlást nyer, folyamatosan növekszik és erősödik. Ebből következően viszont ha szárazföld illetve hidegebb vízfelület fölé ér, veszít energiájából, majd idővel elenyészik.

A klímaváltozás ránk szabadítja a poklot

Itt jön a képbe a klímaváltozás teljesen logikusan: ha növekszik az óceán felszíni hőmérséklete, akkor megnő a hurrikán energiáját adó feláramlás, illetve a melegebb levegő még több vízpárát képes magába foglalni és szállítani.

Az elején kiváló példának neveztük Michaelt, nem véletlenül.

A hurrikán a Mexikói-öbölben keletkezett, és azért tett szert ennyire hirtelen és ilyen iszonyatos energiára, mert az öböl vize idén a szokottnál is jobban felmelegedett: felszíne a hurrikán érkezése előtt általában 28-29, de Mexikó partjainál akár 31 fokos volt, ami rengeteg energiával látta el a ciklont

– emeli ki Molnár László.

Nem nehéz belátni, ha globális felmelegedés még inkább felfűti a vizeket, nagy bajban leszünk:

  • Több lesz a 4-es, 5-ös erősség tájfun/hurrikán, illetve gyakrabban találkozhatunk a Mangkhuthoz hasonló szuperszörnyekkel.
  • A nagyobb energiával rendelkező trópusi ciklonok tovább kitartanak a szárazföld felett, ezért károkozásuk egyre beljebb fekvő területeket érint.
  • A tenger felett is messzebbre jutnak, a jövőben Nyugat-Európát is elérhetik.

Öröm az ürömben, hogy a viharok száma ettől még nem fog emelkedni, továbbra is marad a szezononkénti 14-21 hurrikán/tájfun. Az már más kérdés, hogy évente 21 Mangkhuttal hogyan tudunk majd megbirkózni…

Illusztráció: LIZABETH MENZIES / NOAA/RAMMB / AFP

Bihari Dániel korábbi cikkei
vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Hajléktalanok mutatták meg féltett vagyonukat

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.