Tudomány zöldövezet
View from Ruin castle of Visegrad, Hungary. Danube river. Travel destination. Sightseeing cruises. Forests, clouds and flowing water.

Műanyaggal van tele a Duna

24.hu
24.hu

2018. 10. 11. 08:08

Egy friss felmérés során a vizsgált hazai folyók közül a Dunában találták a legtöbb mikroműanyagot, azaz 5 milliméternél kisebb műanyagtörmeléket. A folyóban köbméterenként 50 parányi műanyagdarab sodródik.
Korábban a témában:

Korábbi nemzetközi kutatások már igazolták, hogy a tengerek és óceánok egyre nagyobb mennyiségű mikroműanyagot tartalmaznak. A WESSLING Hungary Kft. partnereivel tavasszal azért indította el a Parányi Plasztiktalány (PPT) projektet, hogy kiderüljön, mennyire súlyos a helyzet a Dunában és annak mellékfolyóiban – írja a Laboratorium.hu.

Egy tavalyi elemzésből már kiderült, hogy a Tiszában egy köbméter víz 4,9 darab 300 nanométernél nagyobb műanyagot tartalmaz, míg a Tisza-tóban köbméterenként 23,1 részecske úszkál.

Az újabb vizsgálat során az Ipolyban egy köbméter vízben 1,7; a Rábában 12,1; míg a Dunában 50 részecskét mutattak ki.

A szakértők a Dunából két helyen, a Megyeri hídtól északra, illetve a Csepeli Szabadkikötőnél vettek mintát. Az adatok alapján a Budapest alatti szakaszon a koncentráció emelkedett. A Dunában azonosított apró műanyagok főként a fogyasztási cikkekhez és csomagolóanyagokhoz felhasznált polietilén, polipropilén és polisztirol voltak.

Az adatok arra utalnak, hogy az ipari tevékenység komoly szennyező hatással van folyóinkra. Míg a természetvédelmi területeken kanyargó Ipoly viszonylag tiszta, az ipari területeket érintő Rába, illetve a fővároson áthaladó Duna már sokkal több mikroműanyagot tartalmaz.

A most közzétett eredmények ugyan egyszeri mérésből keletkeztek, így hosszú távú következtetéseket nem vonhatunk le belőlük, az azonban mindenképpen fontos, hogy a hazai vizekben is számítani kell a mikroműanyagok megjelenésére. Elterjedésük, hatásaik és forrásuk vizsgálata a jövőben kiemelt jelentőséggel bírhat

– nyilatkozta Bordós Gábor, a WESSLING Hungary Kft. projektmenedzsere és a SZIE Környezettudományi Doktori Iskola PhD-hallgatója.

A nemzetközi tanulmányok eredményei alapján feltételezhető, hogy a mikroműanyagok káros hatással vannak a Dunai ökoszisztémára, így hosszabb távon az emberi egészségre is veszélyt jelenthetnek. Jó hír ugyanakkor, hogy a mikroműanyagok az ivóvizet nem fenyegetik, hiszen az ivóvízbázis 96 százaléka felszín alatti forrásokból származik.

Kiemelt fotó: Thinkstock

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Fotó: Farkas Norbert / 24.hu
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.