Tudomány az élet nagy kérdései

Mi történne, ha eltűnne az összes szúnyog?

Lugosi Péter
Lugosi Péter

újságíró. 2018. 09. 23. 13:13

Aki valaha ücsörgött már a Balaton partján egy nyári estén, az valószínűleg megfogalmazta már magában: a szúnyogok a világ legfeleslegesebb állatai, és egyszerűen ki kéne irtani őket. Vajon tényleg így van?
Korábban a témában:

Jelenleg a tudomány mintegy 3500 különböző szúnyogfajt ismer – írja a howstuffwork. Ezen élőlények közül csupán 200 szívja az emberek vérét, és három olyan nemzetség van – az Anopheles, a Culex és az Aedes – melyek különböző betegségek, például a malária terjesztésével valódi fenyegetést jelentenek fajunkra.

Az elmúlt időszakban a kutatók sokat foglalkoztak a kérdéssel, hogy miként lehetne semlegesíteni szúnyogokat. Egyes szakértők génszerkesztéssel akarják elérni, hogy a rovarok kevésbé legyenek veszélyesek – néhány kutató például úgy szabná át a szúnyogok genetikáját, hogy a petékből a lehető legkevesebb nőstény keljen ki.

Háromszemű, sárga, szárnyatlan szúnyogokat hoztak létre
A kutatók a kísérlettel azt a módszert tesztelték, mellyel egy nap korlátozhatják a veszélyes betegségek terjedését.

A szúnyogok teljes kiirtása azonban nem sok jóra vezetne.

Mivel a rovarok már mintegy 100 millió éve jelen vannak a Földön, a tápláléklánc elengedhetetlen részévé váltak.

A tundrán például rengeteg különböző szúnyogfaj fordul elő, és mind igen fontosak a költöző madarak számára. Amennyiben a rovarok eltűnnének a térségből, nagyjából felére csökkenne a régióban megforduló madarak száma.

A szúnyogok ráadásul nem csak a szárazföldön jelentenek táplálékot. A lárvákat és vízbe hullott rovarokat számos halfaj szereti, így például a hazánkba a 20. század első felében betelepített szúnyogirtó fogasponty is.

Ha a szúnyogok végképp felszívódnának, rengeteg rovar, madár, kétéltű és hal maradna megfelelő mennyiségű élelem nélkül, ez pedig az egész táplálékláncra hatással lenne.

Igaz, egyes szakértők azt sem tartják elképzelhetetlennek, hogy a korábban szúnyogokra pályázó állatok idővel képesek lennének alkalmazkodni, és új típusú préda után néznének.

AZ ÉLET NAGY KÉRDÉSEI

Mindig is foglalkoztatott valami, amire nem találtad meg a választ, esetleg nem volt időd utánajárni? Küldd el nekünk, és mi választ adunk az élet nagy kérdéseire.

Kövess minket rendszeresen, lehet, hogy a te kérdésed lesz a következő?!

Kiemelt fotó: Pixabay

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Budapest, 2017. március 28.
Erdei Zsolt világ- és Európa-bajnok ökölvívó Papp László háromszoros olimpiai bajnok ökölvívó szobrának avatásán Budapesten, a Gesztenyés kertben 2017. március 28-án. A szobor Fekete Géza alkotása.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.