Az élőlényekből fény hatására kiváltott mozgást fototaxisnak nevezi a tudomány − írja az IFLScience. A pozitív fototaxis esetében a mozgás iránya a fényforrás, míg a negatívnál a haladás azzal ellentétes. Előbbi viselkedés jellemző az éjjeli lepkékre, utóbbi pedig a csótányokra.
Egyes elképzelések szerint a pozitív fototaxis hátterében az áll, hogy a mesterséges fény megzavarja bizonyos rovarok belső navigációs rendszerét. Az evolúció során ezek az éjszakai állatok úgy fejlődtek, hogy a természetes fényforrások, például a Hold és a csillagok alapján tájékozódjanak.
A rovarok mozgás közben igyekeznek ezekhez a relatív fényforrásokhoz igazodni. Mivel a Hold távol van, az élőlényeknek könnyű dolguk van.
Ahogy a rovar elhalad a forrás mellett, a fény szöge pillanatok alatt megváltozik, így irányt kell váltania. Az állat végül körbe-körbe kezd el repkedni a lámpa körül.
Ezzel az elmélettel az a probléma, hogy a mesterséges fények, például az ember rakta tűz, már igen régóta jelen van a bolygón. Éppen ezért az élőlények már akár alkalmazkodhattak is volna hozzá. A másik ellentmondás, hogy sok éjszakai rovar nem vándorol, így nincs is szükségük a Holdra, mint viszonyítási pontra.
Egy másik elképzelés szerint a vonzalom hátterében valójában az áll, hogy az akadálytalan fény miatt a rovarok úgy érzékelik: tiszta az út, és egyenesen a forrás felé indulnak meg. Ez magyarázatot adhat arra, hogy sok élőlény miért repül neki a lámpáknak.
Más szakértők arra gyanakodnak, hogy a jelenséget az UV-sugárzás váltja ki. Mivel sok virág visszaveri a sugárzást, a rovarok a mesterséges fényeket is növényekként érzékelhetik. Ezt igazolja, hogy a kutatások alapján a rovarok jobban vonzódnak az ultraviola sugárzáshoz, mint a sárga és vörös fényhez.
Egy 1970-es években felvetett hipotézis szerint azonban az éjjeli lepkék nem élelemforrásnak, hanem potenciális párnak tekintik a lámpák fényeit. A gyertyaláng által kibocsátott infravörös sugárzás például sokban hasonlít arra a tartományra, amelyet a nőstény pillangók feromonjai bocsátanak ki. Ez az elmélet természetesen ellentmond annak a ténynek, hogy a rovarok kifejezetten az UV-sugárzáshoz vonzódnak.
Hogy a fentiek közül pontosan melyik magyarázat is a helyes, egyelőre nem sikerült kideríteni. Elképzelhető, hogy valójában kicsit mindegyik tényező szerepet játszik abban, hogy bizonyos rovarfajokat csábítanak a fényeink.
(Kiemelt kép: Thinkstock)
