Tudomány
TO GO WITH AFP STORY: History brought to life in Battle of Marathon re-enactment
Hoplites march through the beach near Marathon  while re-enactors  perform the  490 B.C battle of Marathon  on September 10, 2011. Sweating beneath heavy armour, a group of die-hard archaeology fans brought the Battle of Marathon to life this weekend near the field where the fate of Europe dramatically changed 2,500 years ago. Gathering from Europe, North America and Australia, the re-enacters staged a three-day event of combat, archaic culture revival and commemoration at Marathon Bay never before seen in Greece despite its rich archaeological heritage. AFP PHOTO / LOUISA GOULIAMAKI / AFP PHOTO / LOUISA GOULIAMAKI

Maratoni táv: 9000 harcos futotta le a hazájáért

Bihari Dániel
Bihari Dániel

újságíró. 2018. 09. 12. 13:56

A marathóni csata után kilencezer vasba öltözött, fegyveres görög férfi rohant lélekszakadva Athénba: nem a győzelem hírével siettek, hanem családjukat, hazájukat megmenteni.
Korábban a témában:

Az európai kultúra bölcsőjének nevezett Hellászt, az ókori görög városállamok területét már a Kr.e. VI. században elérte a perzsa nagyhatalom terjeszkedése: a Kis-Ázsia égei partvidékén fekvő jón városállamok már ekkor I. Dareiosz uralma alá kerültek. Athén 508-ban szerződést kötött az ellenséggel, ám ezt később megszegte, amikor segítséget nyújtott a perzsa uralom ellen lázadó jónoknak.

A bosszú nem maradhatott el már csak azért sem, mert Dareiosz ezzel megtalálta a casus bellit az európai görög területek leigázására.

Marathón, az ideális helyszín

A perzsa nagykirály roppant hajóhada 492-ben futott ki, hogy a part mentén haladva északról érje el célját, ám a Chalkidiké félszigeten fekvő Athós-hegyfoknál olyan viharba került, hogy vissza kellett fordulnia.

Egyértelmű volt, hogy csak idő kérdése az újabb invázió, a fő célpont pedig a már említett felkelést támogató Athén és Eritreia lesz.

Akkoriban Athén nem rendelkezett erős flottával, így életbevágóan fontos volt, hogy a döntő ütközetet szárazföldön, nehézfegyverzetű gyalogságára, a hoplitákra támaszkodva vívhassa meg. A felkészülést a perzsa harcmodort tapasztalatból ismerő Miltiades vezette.

Dareiosznak két évig tartott a felkészülés, 490-ben viszont más taktikához folyamodott. Keresztbe szelte át a tengert, 25 ezer katonája Attika legnagyobb tengerparti síkságán, a Marathóni-síkon szállt partra. A perzsák ereje íjászaikban és lovasságukban rejlett, számukra ez volt az ideális csatatér, a terület északi részén, egy mocsaras terület mellett ütöttek tábort 490 nyarán.

A görögök délebbre, a hegyek lábánál, az Athén felé vezető utat elállva sorakoztak fel mintegy tízezren.

Kiváló taktika, fényes győzelem

Nem tudni, pontosan mikor zajlott a csata, az általános konszenzus szerint szeptember 12-én, amikor hajnalban a görög gyalogosok hirtelen feltűntek a mező szélén és pillanatok alatt lerohanták a perzsákat. Zseniális húzás volt ez Miltiadestól, a meglepett perzsák így nem tudták kihasználni rettegett íjászaik tehetségét, rögtön közelharcra kényszerültek.

Rögtön az ütközet elején a görög középhad hátrálni kezdett, csalta maga után az egyre diadalittasabb ellenséges katonákat, miközben a jobb- és a balszárny szépen körülzárta őket. A fővezér itt is eltért a hagyományos görög stratégiától azzal, hogy a csel érdekében nem a derékhadat, hanem a szárnyakat erősítette meg.

Közelharcban a görög gyalogság verhetetlen volt, amelyik perzsa ki tudott törni a gyilkos gyűrűből, lélekszakadva menekült a tenger felé, de kellő helyismeret híján sokan a környező mocsarakba fulladtak. A váratlan támadás és az elsöprő erő még abban is megakadályozta a Dareioszt, hogy lovasságát bevesse, a fényes had maradéka a hajókon keresett menedéket.

Hérodotosz szerint a perzsák 10 ezer, míg az athéniak néhány száz embert vesztettek a marathóni síkon. A hódítók haladéktalanul kihajóztak, de ott és akkor Miltiades nem tudhatta, merre veszik az irányt.

Kilencezren rohantak haza

A hagyomány úgy tartja, a csata után gyorslábú harcost menesztettek Athénba a győzelem hírével, aki teljes fegyverzetben, futva tette meg a 40 kilométeres távot, majd miután átadta üzenetét, meghalt a kimerültségtől.

Érdekes kérdés, hogy miért futott volna páncélban és teljes fegyverzettel. Ennél is nyomósabb érv a történet hitelessége ellen, hogy a történetírók igen hiányosan és ellentmondásosan emlékeznek meg róla, illetve a görög-perzsa háborúk történetírója, Hérodotosz említést sem tesz róla.

Ő így számol be a csatát követő eseményekről:

Akárhogy volt is, a perzsák megkerülték a Szuniont. Az athéniak pedig hanyatt-homlok rohantak vissza, hogy városuk ne álljon védtelenül, és sikerült is megelőzniük a barbárokat. […] A barbár hajóhad Phaléronig nyomult előre, mert akkoriban az volt az athéniak kikötője, ott horgonyt vetettek, kisvártatva azonban hazaindultak Ázsiába.

Magyarán nem egy ember futotta le a távot, hanem a teljes, ekkor nagyjából kilencezer főt számláló athéni hadsereg. A kimerítő csata után teljes fegyverzetben rohantak 40 kilométert, hiszen ha csak egy napot is késnek, városuk, otthonaik helyén már csak füstölgő romokat találnak.

Spártába futhatott

Mégis, honnan származik a marathóni futó legendája? Németh György, a Rubicon Történelmi Folyóirat korábbi számában Hérodotoszhoz nyúl vissza, aki említ egy követet, egy nagyon gyors futót, akit az athéniak még a csata előtt Spártába küldtek segítségért. A harcos városállam katonáinak ugyanis jelenése lett volna a harcmezőn, ám éppen zajló vallási ünnepükre hivatkozva nem érkeztek meg.

A későbbiekben valahogy ez a követjárás, a futás, szónoki fogások, és a győzelem még emlékezetesebbé tételének vágya gyúrhatta össze a marathóni futó alakját.

Kiemelt képünkön a marathóni csata újrajátszása 2011-ben. Fotó: Louisa Gouliamaki / AFP

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Demonstrtors gather outside the Parliament to protest against Brexit, waving EU and Union flags and a placard reading 'Brexit Is It Worth It?', London on September 12, 2018. Conservatives MPs opposed to Mrs May's Brexit Plan have met to discuss how and when they could force her to stand down as Prime Minister. (Photo by Alberto Pezzali/NurPhoto)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.