Meglepő címmel jelent meg az Országos Meteorológiai Szolgálat idei nyárról készült első összesítése: Ilyen még nem volt Magyarországon. Persze, a laikus erre felkapja a fejét. A dokumentumból kiderül, hogy 2018 nyarán nem dőltek melegrekordok, de a július végétől augusztus végéig tartó, több mint egy hónapig megszakítás nélkül tomboló kánikulát eddig még soha nem tapasztalhattunk Magyarországon. Akit bővebben érdekel:
A nappalok még mindig melegek, de az elviselhetetlen kánikula már a múlté, aminek nemcsak közérzetünk javulását, de sokan talán az életüket is köszönhetik. Arra voltunk kíváncsiak, miként hat a meleg, a tartós hőség az emberi szervezetre? Mi a fiziológiai alapja a sokszor ismételt felhívásnak, ami nagyjából így szól: „a forróság még az egészséges szervezetet is megterheli, szív- és érrendszeri betegséggel küzdők fokozottan figyeljenek!”
Erőlködik a motor, és ez káros
A válasz sokrétű, fokozott párologtatástól a szervezet megkettőzött erőfeszítéséig, hogy optimális hőmérsékleten tartsa testünket: az egyik legfontosabb terület ilyenkor a keringési rendszer.
Nagy melegben az erek kitágulnak, a vérnyomás csökken, a szívnek a normálisnál jóval nagyobb munkát kell végeznie, hogy fenntartsa az optimális keringést
– mondja a 24.hu-nak dr. Vaskó Péter kardiológus, belgyógyász, a Kardio Központ orvosa.
Kissé kisarkítva mondhatjuk, az egész puszta fizika: ha a hőtágulás miatt a csövek átmérője megnő, a motornak nagyobb teljesítményre van szüksége, hogy a megfelelő sebességgel áramoltassa a rendszerben a folyadékot.
A fokozott hőleadás is hatással van a vérnyomásra, szívünk ugyanis ennek érdekében szaporábban ver, méginkább igyekszik gyorsítani a keringést. Ha ez az állapot sokáig és szünet nélkül fennáll, egy idő után a teljesen egészséges szervezetet is kimeríti,
Nem is beszélve arról, aki már eleve ilyen problémával küzd. Alacsony vérnyomástól szenvedők esetén nem kell hosszasan ecsetelni mit jelent, ha még tovább csökken nyomás, de veszélyes az ellenkező oldalra is: a magas vérnyomásra szedett gyógyszerek hatását erősíti nem kívánt mértékben. Magyarán a kánikula teljesen felborítja a nyugalmi állapotban beállított gyógyszerek hatását.
A változás még rosszabb
A hidegfront után, augusztus utolsó hetében is bőven mérhettünk 30 fok feletti csúcshőmérsékletet, ám ez egészen más, mint a cikkünk elején vázolt tartós forróság. Most ugyanis napnyugta és napkelte között lehűl a levegő, szervezetünknek van ideje pihenni, kiheverni a nappali megterhelést, szó szerint lehűlni. Amikor a napi középhőmérséklet 25-27 fok vagy ennél is több, akkor erre nincs lehetőség, nem véletlenül itt húzták meg a hőségriasztás elrendelésének határát.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a tartós melegnél még rosszabb a hirtelen nagy mértékű lehűlés vagy felmelegedés. A szervezetnek ilyenkor nincs ideje hozzászokni a változáshoz, ezért megszaporodnak a szív- és érrendszeri panaszok. Úgy szemléltethetjük, hogy például egy járműben, liftben sem érezzük az állandó sebességet, a gyorsítást és a lassítást viszont nagyon is
– magyarázza Vaskó doktor.
Ennek alapján fogalmazhatjuk meg, hogy a több mint egy hónapig tartó kánikulának véget vető kettős hidegfront mindenkit padlóra küldött, de véget vetett egy csendesen károsító, gyilkoló hosszú periódusnak.
Stroke, infarktus: leválnak a plakkok
Ám itt még nincs vége. Hőségnapokon köztudottan megemelkedik a szívinfarktusok, a stroke-os esetek száma, sőt nő az ez okból bekövetkező halálozás Más mechanizmus alapján, de hőségben megnő a rettegett szívinfarktus és stroke kialakulásának esélye is – itt is az érrendszer a „hibás”, de más mechanizmus alapján, mit fentieknél.
Merev falú, kis és közepes ereink falán kis mészlemezkék, úgynevezett plakkok tapadnak meg, amelyek szűkítik, elzárhatják a vér útját. Drámai nyomásváltozás hatására a plakkok megrepedhetnek, leválhatnak, és akár végzetes érelzáródást okozhatnak a szívben vagy az agyban
– részletezi Vaskó Péter.
A sokáig uralkodó teljesen mechanikus szemlélet szerint itt is pusztán fizikáról van szó: a melegtől táguló erekről a mozgás hatására letöredeznek és a véráramba kerülnek a mészdarabkák. Csakhogy az utóbbi években kiderült, a jelenség mögött gyulladásos folyamatok is megfigyelhetők, de ebbe most nem megyünk bele. A lényeg, hogy a tartós meleg elősegíti, de nem önmagában okozója a szívinfarktusnak és a stroke-nak.
Végezetül azt is meg kell jegyezni, hogy a „túl hideg” sem tesz jót, a koszorúér betegségben szenvedőkre épp az ér hideg miatt bekövetkező további beszűkülése jelenthet veszélyt.
Kiemelt kép: Szigetváry Zsolt / MTI
