Tudomány

A hideg ölhette meg ősi rokonainkat

Egy új kutatás szerint az utolsó jégkorszak idején ismétlődő szélsőségesen hideg periódusok hozzájárulhattak a neandervölgyi ember eltűnéséhez.
Korábban a témában:

A Michael Staubwasser, a Kölni Egyetem Geológiai és Ásványtani Intézetének munkatársa által vezetett csapat szerint ezek a hideg intervallumok egybeesnek azokkal a korszakokkal, amelyekből nem maradtak fenn neandervölgyiekre utaló nyomok – számol be az MTI. Ez arra utal, hogy a hideg periódusok által kiváltott ökológiai nyomás meghatározó volt a neandervölgyiek ciklikus visszatérésének és a modern emberek elterjedésének szempontjából.

A neandervölgyiek uralmától a modern ember dominanciájáig vezető átmenet Európában 45 ezer éve kezdődött. A neandervölgyiek alig néhány ezer évvel a Homo sapiens európai megjelenése után eltűntek. Sokáig folyt a szakmai vita arról, hogy mi történhetett, sokan a klímaváltozást okolták, más magyarázatok szerint járványok vagy a táplálékhiány pusztíthatták el a populációt.

A lustaság miatt halt ki ősi rokonunk
A Homo erectus nagyon kényelmes faj lehetett.

Staubwasser és kollégái két romániai barlang cseppköveit vizsgálták meg, és az adatokból arra következtettek, hogy a 44-40 ezer évvel ezelőtti időszakban két szélsőségesen hideg időszak zajlott le. Az első, amely mintegy 44 ezer éve kezdődött és egy évezreden át tartott, egybeesik azzal az időszakkal, amelyből a Duna térségében hiányoznak mind a neandervölgyiektől, mind a modern embertől származó tárgyak. A második ilyen időszak nagyjából 41 ezer éve kezdődött és 600 éven át tartott, ebből az időszakból a mai Franciaország területéről hiányoznak ezek a leletek.

Ez arra utal, hogy a mindig szárazsággal együtt járó hideg időszakok alatt a neandervölgyi populáció jelentősen visszaesett

– mondta Staubwasser.

A neandervölgyi ember sok vidéken túlnyomórészt hússal, főként nagyvadakkal táplálkozott. Vadászataikat jelentősen befolyásolták a hidegbetörések. Az erdőket ekkor bokros legelők váltották fel, az emiatt elnéptelenedett területeket pedig a modem ember vette át, amely valószínűleg jobban alkalmazkodott a körülményekhez.

A periodikusan jelentkező ökológiai stressz és a megváltozott környezeti feltételek több elnéptelenedési és újra benépesülési ciklust indítottak el Európában.

Azt, hogy a neandervölgyi emberek kihalása éghajlati változásokkal állhat összefüggésben, korábbi tanulmányok is sugallták már.

Kiemelt kép: Pixabay

Ajánlott videó mutasd mind

Két méterrel lejjebb süllyedt a Duna

Jelentősen csökkent a Duna hordalékmennyisége, a folyó rövidebb és keskenyebb lett, a medre lesüllyedt – a következmények ma már beavatkozást sürgetnek.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.