Koronakidobódás (coronal mass ejection, azaz CME) akkor figyelhető meg, amikor egy csillag plazmát és töltött részecskéket lök ki a koronájából. Efféle esemény viszonylag gyakran fordul elő a Napnál a flereknek nevezett naptevékenységek után.
Bár a tudósok feltételezik, hogy más objektumoknál is kialakulnak CME-k,
Az új vizsgálat során a szakértők egy több mint három naptömegű égitestnél, a HR 9024-nél figyeltek meg koronakidobódásra utaló jeleket – írja a Phys.org. Az objektum a Földtől mintegy 450 fényévre fekszik.
A kutatók a Chandra űrtávcső tíz évvel ezelőtti adatait elemezték. A csapat a csillag által kibocsátott röntgensugarak hullámhosszainak változásait, az úgynevezett Doppler-hatást analizálta, hogy felmérhessék a csillag koronájának alakulását.
A vizsgálat során azt észlelték, hogy egy flert követően nagy mennyiségű anyag távozott az égitestből. A kutatók szerint a hatalmas tömeg egy hurok mentén oda-vissza kezdett el utazni a csillag felszíne és az űr között.
Az érintett anyag tömege megegyezett azzal, amit az elméletek egy ilyen koronakidobódás tömegére jósolnak. Igaz, a feltételezett CME mozgási energiája valamivel kisebb volt a vártnál.
A korábbi vizsgálatok arra jutottak, hogy egy efféle objektum erős mágneses mezejéből a CME-k egyszerűen képtelenek kiszabadulni.
Az elképzelés arra is magyarázatot ad, hogy eddig miért nem sikerült koronakidobódást észlelni más csillagoknál.
Az új eredmények segíthetnek annak megértésében, hogy milyen állapotok uralkodnak az efféle objektumok környezetében. A CME-k hiánya például azt jelentheti, hogy a helyi bolygókat viszonylag kevés veszélyes sugárzás éri.
Kiemelt kép: Thinkstock
