Tudomány az élet nagy kérdései

Miért kell órát állítanunk?

A nyári időszámítás Magyarországon minden évben március utolsó vasárnapján kezdődik, és október utolsó vasárnapjáig tart. Nemcsak hazánkban, hanem a világ országainak közel 40 százalékában állítják tavasszal egy órával előre a helyi időt. Az átállás ugyanis számos előnnyel járhat.

A timeanddate.com szerint a tavaszi óraállítás hagyománya több mint 100 éves hagyománnyal bír. Először Németországban kezdték el országos szinten használni a nyári időszámítást, utóbb pedig a világ több országa is átvette a szokást.

Figyelem, órákon belül itt a tavasz
Ma délután a hangsebesség csaknem 90-szeresével csapódunk bele a tavaszba.

Az eredeti cél az volt, hogy több napfényhez jussanak az emberek – az ötletet Benjamin Franklin vetette fel 1784-ben. Innen származik a nyári időszámítás angol megnevezése, a daylight saving time (DST).

Bár a nyári időszámítás főként azokon a területeken kedvező, melyek távolabb fekszenek az Egyenlítőtől, a tanulmányok azt mutatják, hogy az óraállítás más régiókban is komoly előnyökkel járhat.

A nyári időszámítás miatt az ember több aktivitást folytat természetes fényben, ami nemcsak az egészségnek kedvez, hanem a közlekedési balesetek számát is csökkenti.

Igaz, akadnak olyanok is, akik az óraállítást kifejezetten nehezen viselik – írja a Live Science.

Egy 2014-es tanulmány szerint a nyári időszámításra történő átállást követő hétfőn 24 százalékkal nő a szívrohamok száma, egy 2009-es vizsgálat pedig arra mutatott rá, hogy az óraállítás utáni héten a bányászok 40 százalékkal kevesebbet alszanak, és 5,7 százalékkal nagyobb eséllyel szenvednek balesetet.

Energiát talán nem spórolunk

Az átállás a múltban bizonyítottan energia-megtakarítással is járt, mára azonban kevéssé egyértelmű, hogy a nyári időszámítás miként hat az energiafogyasztásra.

Stanton Hadley, az Oak Ridge Nemzeti Laboratórium munkatársa 2007-ben a DST eredményességét vizsgálva készített jelentést az amerikai kongresszus számára.

A szakértő tanulmányában kiemelte, hogy napjainkra a világítás meglehetősen hatékonnyá vált, így már csak az energiafogyasztás kisebb részét teszi ki. Sokkal nagyobb problémát jelent, hogy a munkahelyeken és otthon nyáron folyamatos léghűtésre van szükség.

Kép: Pixabay

Hadley és kollégái vizsgálatukban arra jutottak, hogy az elemzett 4 hetes nyári időszakban az Egyesült Államoknak sikerült némi energiát megtakarítania a DST segítségével.

Hosszú távon azonban az átállás épp fordított hatásokkal járhat.

Egy 1998-as tanulmány szerint bizonyos országokban a nyári időszámítás bevezetése után több energiát használtak el a nyári periódusban, mint a korábbi években.

Az óraállítás ennek ellenére hasznosnak mondható, hiszen az átállás miatt az ember több időt tölthet a napfényben, ez pedig nemcsak a mentális, hanem fizikai egészségnek is kedvez.

AZ ÉLET NAGY KÉRDÉSEI

Mindig is foglalkoztatott valami, amire nem találtad meg a választ, esetleg nem volt időd utánajárni? Küldd el nekünk, és mi választ adunk az élet nagy kérdéseire.

Kövess minket rendszeresen, lehet, hogy a te kérdésed lesz a következő?!

 (Kiemelt kép: Pixabay)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik