Tudomány
Vintage blue alarm clock on summer forest background. Daylight saving time concept winter time

Figyelem, órákon belül itt a tavasz

Bihari Dániel
Bihari Dániel

újságíró. 2018. 03. 20. 06:20

Eshet a hó, zöröghetnek mínuszok és fújhat a szél: ma délután a hangsebesség csaknem 90-szeresével csapódunk bele a tavaszba. Innen már nincs visszaút, mostantól a nappalok már egyre hosszabbak az éjszakáknál.
Korábban a témában:

Kitalálni meglehetősen könnyű, idézni viszont nem lenne stílusos a magyarok napindító első gondolatait és ezek verbális megjelenési formáit, miután reggel ébredés után kinéztek az ablakon. Ritka pillanat, hogy az ország többsége egyet átkoz és egyet vár: március utolsó harmadára kanyarodtunk, kint tavasz helyett mégis kemény mínuszok, szél, havazás.

Változás pár napig nemigen lesz, sőt hidegrekordok dőlhetnek hét közepén. Amikor korábban a tavasz kezdőnapját próbáltuk meghatározni, egyetlen egzakt definíciót találtunk, mégpedig a tavaszi napéjegyenlőséget, a csillagászati tavasz kezdetét, ami idén egészen pontosan március 20. 17 óra 45 perc és 11 másodperc.

Winter landscape - frosted trees in the forest at the sunset with sunlight beams
Utólag fogjuk megtudni, mikor kezdődött az idei tavasz
A naptár ma a tavasz első napját írja, de az időjárás még telet állít, a csillagászok szerint kell még vagy három hét. Akkor most mikor is kezdődik?

Az időjárás jól láthatóan fittyet hány nagyon is jól megalapozott fogalmainkra, de ma este otthon, a fűtött szobában már azzal a jóleső tudattal pihenhetjük ki a nap fáradalmait, hogy:

  • átszáguldottunk a tavaszponton;
  • ma a Föld minden pontján 12 órát tartózkodik horizont felett a Nap, és ugyanennyit alatta;
  • győzött a fény, mostantól a nappalok már egyre hosszabbak az éjszakáknál.

Maradjunk is ennél a sorrendnél.

Túl a tavaszponton

Maga a tavaszpont egy korántsem önkényesen kijelölt, ámde teljesen elméleti apró kis „pötty” az univerzumban. Képzeljünk el egy gömböt, aminek bolygónk a középpontja, ezt nevezik éggömbnek. Most az Egyenlítőt, mint egy kör alakú nagy befőttes gumit tágítsuk addig, míg el nem éri az éggömböt, ez a kör lesz az égi egyenlítő.

Térjünk vissza a Földre, és pillantsunk felfelé: tőlünk nézve az állócsillagokhoz képest a Nap mozog az éggömbön, egy év alatt ír le egy kört, ez az ekliptika.

Az ekliptika két helyen metszi az égi egyenlítőt, az egyik a tavaszpont, a másik az őszpont.

Amikor Földünk áthalad az előbbin, megkezdődik a csillagászati tavasz, utóbbi esetben pedig az ősz.

A halad mondjuk elég földhözragadt kifejezés, mondjuk inkább úgy, száguld. A Nap körüli utat 107-109 ezer kilométer/óra sebességgel szeljük, ez a plusz 15 fokban, tengerszinten mért hangsebesség több mint 87-szerese.

Így már az is érthető, miért lehet másodpercre pontosan megadni, mikor zúgunk át egy képzeletbeli ponton.

Nappal-éjszaka: 12-12

A nappalok és éjszakák napról-napra változó időtartamának oka a Föld forgástengelyének dőlése: a már említett ekliptika síkjához képest nagyjából 66,5, a merőlegeshez mérten 23,5 fok. A Nap körüli pályáján ezt végig megőrzi, ezért nagyon leegyszerűsítve a nyári időszakban az Északi-sark „bólint” kicsit jobban a Nap felé, télen pedig a déli. Csillagunk pedig azon a féltekén látható több ideig a horizont felett, amelyik „felé néz”.

Van azonban az évnek két napja, a tavaszi és az őszi napéjegyenlőség, amikor a Föld helyzete miatt a tengelyferdeség nem befolyásolja a napsugarak beesési szögét, pontosabban e két napon a sugarak derékszögben érik az Egyenlítőt. Ennek következménye, hogy idén március 20-án, a tavaszi napéjegyenlőség napján 12 órán át van sötét és 12 órán keresztül világos Földünk minden pontján.

Átver a szemünk

Elméletben. Mert ha ma valaki elindítana egy órát a tengerszinten látható napkelte pillanatában, napnyugtáig bizony 12 órát és 11 percet mérne. A hiba nem a szerkezetben vagy a fent leírtakban keresendő, az eltérést optikai csalódás okozza.

Földünk légköre ugyanis úgy töri meg a fényt, hogy a Napot már néhány perccel azelőtt látjuk, hogy megjelenne a horizonton, és ugyanez történik napnyugtakor is.

Ha nem lenne légkör, hajszál pontosan kijönne a 12-12 óra. Így viszont március 17. volt a nap, amelyet szó szerint szemmel láthatóan két hajszál pontosan egyenlő részre osztott a nappal és az éjszaka.

Még több fény, óraátállítás

Mostantól minden nappal néhány perccel több ideig lesz világos, előbb köszön be a Nap és mind később búcsúzik. Annyira, hogy március utolsó vasárnapján esedékes az áttérés nyári időszámításra: hajnali kettő órakor a mutatót háromra kell tekerni, a dátum idén március 25.

A június 21-ei nyári napfordulón már 16 órán keresztül élvezhetjük a fényt, ez a csúcspont. Innentől kezdve a nappalok ismét rövidülnek, az őszi napéjegyenlőség idején, szeptember 23-án alakul ismét 12-12 órás egálra a meccs, majd lassan felülkerekedik a sötétség.

A leghosszabb, 15,5 órás éjszaka a téli napfordulón lesz december 21-én lesz, de a karácsonyi készülődésben ezt észre sem szoktuk venni. Majd január végén, február elején kezdünk sóhajtozni a fény után, de olyankor már úgyis közel van az újabb tavaszi napéjegyenlőség.

Kiemelt kép: Thinkstock

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Milánó, 2015. május 6.
A magyar pavilon a milánói világkiállításon, az Expo 2015-ön 2015. május 5-én. (MTI/EPA/Stefano Porta)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.