Tudomány az élet nagy kérdései
Group of young friends eating pizza.Home party.Fast food concept.

Van értelme az öt másodperces szabálynak?

Lugosi Péter
Lugosi Péter

újságíró. 2018. 03. 22. 12:35

Az ismert „szabály” szerint a földre pottyant étel fogyasztható marad, ha öt másodpercen belül felveszik a talajról. A kutatók a 2000-es évek óta vizsgálják, hogy van-e tudományos alapja a mítosznak. Az eredmények azt mutatják, a baktériumok megtapadását számos tényező befolyásolja - a földön töltött idő kevéssé.
Korábban a témában:

Az öt másodperces szabályt először az Illinois-i Egyetem projektjében résztvevő középiskolai hallgató, Jillian Clarke vizsgálta. Clarke kísérletében gumimacikat és süteményeket használt, és arra jutott, hogy az ételeken már 5 másodperc után is megjelentek a baktériumok. A mikroorganizmusok mennyiségét ugyanakkor nem rögzítette.

2007-ben Paul Dawson, a Clemson Egyetem munkatársa kollégáival már azt is felmérte, hogy a kitettség időtartama mennyiben hat a feltapadó baktériumok számára. A kísérletben különböző felületekre, csempére, szőnyegre és fára vittek fel Salmonella baktériumokat.

A kutatók 5 perccel a mikroorganizmusok telepítése után felvágottat és kenyeret helyeztek a szennyezett felszínekre, melyeket 5, 30, illetve 60 másodpercig hagytak ott. A műveletet 2, 4, 8 és 24 órával a baktérium-felvitel után megismételték.

A szakértők tanulmányukban azt írták,

a felületen töltött idő kevéssé hatott az ételeken megjelent baktériumok mennyiségére,

az érintett felszín szennyezettsége viszont annál inkább. Minél tovább hagyták állni a fertőzött felületeket, annál kevesebb mikroorganizmus maradt életben rajtuk.

A vizsgálat azt is felfedte, hogy a felszín minősége is sokat számít.

A szőnyeg például biztonságosabbnak bizonyult a csempénél és fánál.

Előbbi esetében a baktériumok 1, utóbbiaknál viszont 48-70 százaléka került át a lehelyezett ételekre.

Tilos megenni a földre esett ételt?

A fentiek azonban nem jelentik azt, hogy a földre pottyant étel már ne lenne fogyasztható.

Ha az ember otthonában a padlón nincs valamilyen veszélyes kórokozó – például kólibaktérium – nem kell aggódnia. Maga Dawson is azt írta 2015-ben a The Conversationön megjelent cikkében, hogy kicsi az esély arra, hogy a talajra esett étel betegséget okozna – persze nem mindegy, hogy az utcán, vagy egy tiszta lakásban pottyant-e le.

Hasonló véleményt fejtett ki 2017-ben Anthony Hilton, az Aston Egyetem mikrobiológusa:

Sohasem lehet tökéletesen kockázatmentes az az étel, amely egy pár másodpercre a földön volt. Nyilvánvaló, hogy ha az láthatóan koszos, akkor nem szabad megenni. Viszont, ha nem szennyezett, akkor igen kicsi a valószínűsége, hogy veszélyes baktérium telepedett volna rá.

A kutató hozzátette, számos tényező befolyásolja, hogy mennyi baktérium jut fel az ételre, így az adott felület és a leejtett étel típusa is.

AZ ÉLET NAGY KÉRDÉSEI

Mindig is foglalkoztatott valami, amire nem találtad meg a választ, esetleg nem volt időd utánajárni? Küldd el nekünk, és mi választ adunk az élet nagy kérdéseire.

Kövess minket rendszeresen, lehet, hogy a te kérdésed lesz a következő?!

(Kiemelt kép: Thinkstock)

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Lyon, 2016. június 22.
Dzsudzsák Balázs örül a második góljának a franciaországi labdarúgó Európa-bajnokság F csoportja harmadik fordulójában játszott Magyarország - Portugália mérkőzésen, Lyonban 2016. június 22-én.
MTI Fotó: Illyés Tibor
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.