Az öt másodperces szabályt először az Illinois-i Egyetem projektjében résztvevő középiskolai hallgató, Jillian Clarke vizsgálta. Clarke kísérletében gumimacikat és süteményeket használt, és arra jutott, hogy az ételeken már 5 másodperc után is megjelentek a baktériumok. A mikroorganizmusok mennyiségét ugyanakkor nem rögzítette.
2007-ben Paul Dawson, a Clemson Egyetem munkatársa kollégáival már azt is felmérte, hogy a kitettség időtartama mennyiben hat a feltapadó baktériumok számára. A kísérletben különböző felületekre, csempére, szőnyegre és fára vittek fel Salmonella baktériumokat.
A kutatók 5 perccel a mikroorganizmusok telepítése után felvágottat és kenyeret helyeztek a szennyezett felszínekre, melyeket 5, 30, illetve 60 másodpercig hagytak ott. A műveletet 2, 4, 8 és 24 órával a baktérium-felvitel után megismételték.
A szakértők tanulmányukban azt írták,
az érintett felszín szennyezettsége viszont annál inkább. Minél tovább hagyták állni a fertőzött felületeket, annál kevesebb mikroorganizmus maradt életben rajtuk.
A vizsgálat azt is felfedte, hogy a felszín minősége is sokat számít.
Előbbi esetében a baktériumok 1, utóbbiaknál viszont 48-70 százaléka került át a lehelyezett ételekre.
Tilos megenni a földre esett ételt?
A fentiek azonban nem jelentik azt, hogy a földre pottyant étel már ne lenne fogyasztható.
Ha az ember otthonában a padlón nincs valamilyen veszélyes kórokozó – például kólibaktérium – nem kell aggódnia. Maga Dawson is azt írta 2015-ben a The Conversationön megjelent cikkében, hogy kicsi az esély arra, hogy a talajra esett étel betegséget okozna – persze nem mindegy, hogy az utcán, vagy egy tiszta lakásban pottyant-e le.
Hasonló véleményt fejtett ki 2017-ben Anthony Hilton, az Aston Egyetem mikrobiológusa:
Sohasem lehet tökéletesen kockázatmentes az az étel, amely egy pár másodpercre a földön volt. Nyilvánvaló, hogy ha az láthatóan koszos, akkor nem szabad megenni. Viszont, ha nem szennyezett, akkor igen kicsi a valószínűsége, hogy veszélyes baktérium telepedett volna rá.
A kutató hozzátette, számos tényező befolyásolja, hogy mennyi baktérium jut fel az ételre, így az adott felület és a leejtett étel típusa is.
(Kiemelt kép: Thinkstock)
