Amikor táplálék kerül az emésztőrendszerbe, különböző hormonok szabadulnak fel, melyek más-más hatásokat váltanak ki. Az enterogasztron például a vérkeringést szabályozza.
Ahogy emelkedik a hormon szintje, egyre több vér áramlik a gyomorhoz és a belekehez, hogy elszállítsa az ott felhalmozódott, megemésztett anyagokat.
Ebben az esetben a bevitt étel mennyisége váltja ki a kajakómát, sokszor azonban nem az elfogyasztott adag nagysága, hanem a táplálék minősége idézi elő a fáradtságot.
Angus Stewart, az Edith Cowan Egyetem táplálkozási szakértője és dietetikusa a The Conversationön megjelent korábbi cikkében azt írta, régóta ismert tény, hogy a zsírokban és szénhidrátokban gazdag élelmiszerek álmosságot okoznak, a fehérjékben gazdag táplálékok viszont nem.
A magas szénhidrát tartalmú ételek fogyasztása például egy érdekes láncreakciót indít el. Az ilyen táplálékok miatt inzulin szabadult fel, amely hormon elősegíti a triptofán nevű aminosav bejutását az agyba. Ott a triptofán szerotoninná alakul, amely az étvágy szabályozása mellett az alvást is befolyásolja.
Hasonlóan segítheti az álmosság kialakulását a melatonin nevű hormon is, amely nagy arányban fordul elő a tejben – nem véletlenül segíthet az elalvásban egy pohár langyos tej megivása.
A kajakóma kialakulását tehát számos (még a szakértők által sem teljesen feltérképezett) tényező befolyásolja. Természetesen van néhány trükk, amellyel elkerülhető az evés utáni fáradtság – már ha az ember nem szeretne egy jót szunyókálni.
- figyeljünk az étel mennyiségére, és hagyjuk időt arra, hogy az éhség helyét átvegye a jóllakottság érzése
- tartsuk a megfelelő egyensúlyt: 1:2 legyen az arány a fehérjében és a szénhidrátban gazdag adagok között
- biztosítsunk minden ásványi anyagot és mikrotápanyagot, melyre a testünknek szüksége van (ezt zöldségek és gyümölcsök fogyasztásával érhetjük el)
- a főétkezés után ne pihenjünk le, helyette folytassunk mérséklet aktivitást.
(Kép: Thinkstock)
