A rosariói Victor Buso 2016 szeptemberében épp egy új kamerát tesztelt teleszkópján, amikor hirtelen a déli égbolton a Szobrász csillagképben egy fényjelenségre lett figyelmes. Gyanította, hogy szupernóva-robbanás szemtanúja volt, azonnal értesítette a La Plata-i Asztrofizikai Intézetet.
Merthogy Busó jól gondolta, valóban egy csillagrobbanás pillanatát kapta el egy 80 millió fényévre lévő galaxisban. Ez azt jelenti, hogy a robbanás fénye 80 millió éve volt úton bolygónk felé – tudósít az MTI. A robbanás valójában egy csillag „halála”, a Napnál nagyobb tömegű csillag végső, nagy robbanása.
Ez a kozmikus lottó főnyereménye. A profi csillagászok régóta várnak egy ilyen eseményre, egy csillagrobbanás kezdetének megfigyelése olyan információkkal szolgál, amelyek semmilyen más módon nem megszerezhetőek
– mondta Alex Filippenko, a Kaliforniai Egyetem berkeley-i intézményének csillagásza, aki munkatársaival a Nature-ben számolt be a megfigyelésről.
Az új adatok például ismeretekkel szolgálnak egy csillag fizikai szerkezetéről közvetlenül a robbanás előtt, de információkat nyújtanak magáról a szupernóva-robbanás folyamatáról is, amellyel a nagy tömegű csillagok befejezik életüket. Az SN 2016gkg szupernóva megfigyelése megadja a kutatóknak a lehetőséget, hogy az eddigi szupernóva-elméleteket valós adatok alapján felülvizsgálják.
A kutatók úgy gondolják, a felrobbant csillag tömege eredetileg a Napénak mintegy 20-szorosa lehetett. Amikor felrobbant, addigra már tömege háromnegyedét elveszítette, valószínűleg egy kísérőcsillaga szívta el belőle az anyagot.
(Kiemelt kép: ANN RONAN PICTURE LIBRARY / PHOTO12)
