Tudomány

Hatalmas nukleáris robbanással semmisült meg a parányi csillag

Egy új tanulmány szerint hatalmas nukleáris detonáció okozhatta az Univerzum egyik legfényesebb csillagrobbanását. A láncreakciót az érintett fehér törpe felszínén található héliumréteg válthatta ki.
Korábban a témában:

A csillagok életük végén hatalmas detonációval, úgynevezett szupernóva-robbanással semmisülnek meg. A legismertebb ilyen események nagy tömegű objektumoknál fordulnak elő, ugyanakkor a kisebb égitestek, az úgynevezett fehér törpék is felrobbanhatnak.

A jelenség akkor figyelhető meg, ha az érintett fehér törpe egy kettős rendszer tagja, és folyamatosan lopja az anyagot kísérő csillagától. A folyamat végi detonációt Ia típusú szupernóvának nevezik. Az efféle robbanás rendkívül fényes, így felhasználható az űrbeli távolságok mérésre.

Az, hogy az ilyen eseményeket pontosan mi is váltja ki, régóta vitatott kérdés. Mivel a detonációk viszonylag ritkán fordulnak elő, nem könnyű a megfigyelésük.

A Dzsi-an Dzsiang, a Tokiói Egyetem hallgatója által vezetett nemzetközi csapat a közelmúltban a Subaru távcső segítségével korai szakaszban járó szupernóvákat igyekezett megtalálni – számol be a Science Daily. A szakértők egy olyan rendszert is kidolgoztak, mellyel könnyen azonosíthatják a teleszkóp hatalmas adathalmazában a szupernóvák nyomait.

A kutatók egyetlen éjszaka alatt több mint 100 jelöltet mutattak ki. A potenciális objektumok közt több is akadt, amely csupán néhány napos lehetett.

Az egyik Ia típusú szupernóva például egy nappal korábban robbant fel.

A különös objektum fény- és színingadozása eltért a korábban felfedezett Ia típusú szupernóváéktól.

A csapat arra jutott, hogy a jelenség hátterében egy olyan fehér törpe állhat, melynek felszínén hélium helyezkedik el. Ezen réteg begyulladása olyan láncreakciót indíthatott el, melytől az egész csillag felrobbant. Az elméletet az ATERUI szuperszámítógép szimulációi is igazolták.

A felfedezéssel egy lépéssel közelebb kerültünk az Ia típusú szupernóvák kialakulásának megértéséhez. A szakértők következő célja az, hogy hipotézisüket más szupernóvákon is teszteljék.

(Kiemelt képünk illusztráció, fotó: ESA, University of Cambridge/Justyn R. Maund)

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.