Tudomány

Néhány órás szupernóvát sikerült megfigyelni

Egy automatizált teleszkóprendszernek köszönhetően a csillagászok nem sokkal megszületése után vizsgálhattak meg egy szupernóvát. Korábban egyetlen frissen megsemmisült csillagot sem tudtak ilyen részletesen megfigyelni.
Korábban a témában:

David Sand, az Arizonai Egyetem munkatársa idén március 10-én értesítést kapott a chilei PROMPT távcsőtől. A teleszkóp üzenete szerint új fényforrás tűnt fel az által vizsgált 500 galaxis közt. A szupernóva-robbanás a Földtől 55 millió fényévre fekvő spirálgalaxisban, az NGC 5643-ban történt. A felfedezésről a kutatók a héten számoltak be az Astrophysical Journal Letters folyóiratban megjelent tanulmányukban.

Egy szupernóva detonációja akár olyan fényes is lehet, mint az érintett objektumot befogadó galaxis. Éppen ezért az automatizált szerkezetek remek eszközök az érzékelésükhöz. A PROMPT értesítésének köszönhetően Sand időben aktiválni tudta a Las Cumbres Obszervatórium 18 robotizált távcsőből álló globális hálózatát.

Ez volt minden idők egyik legkorábbi érzékelése – egy nappal, talán órákkal a felrobbanása után

– mondta Sand. A kutató szerint a Tejútrendszerhez hasonló galaxisokban átlagosan százévente jön létre szupernóva. A szakértő úgy véli, szerencséjük volt, hogy sikerült megfigyelniük a jelenséget.

A fiatal szupernóva elemzésekor a Sand által vezetett csapat láthatta, hogy miként ütközik neki a haldokló csillagból kiáramló anyag a szomszédos csillagnak.

Az SN 2017cbv-nek elnevezett jelenség egy Ia típusú szupernóva. Ilyen esemény akkor figyelhető meg, amikor egy szoros kettős vagy többes rendszerben egy fehér törpe addig lopja az anyagot kísérőcsillagától, míg végül össze nem roppan saját gravitációja alatt.

Mivel a szupernóvák ugyanolyan fényesek, világosságuk alapján meglehetősen pontosan lehet következtetni a Földtől mért távolságukra – és így más égitestek távolságára is. Bár az objektumokat gyakran használják fel kutatások során, viszonylag keveset tudni róluk. Az új tanulmány segíthet árnyalni a képet.

Griffin Hosseinzadeh, a Santa Barbara-i Kaliforniai Egyetem munkatársa és a vizsgálatban résztvevő szakember szerint 2010 óta, az efféle jelenség létezésének előrejelzése óta vártak arra, hogy elemezhessenek egy ilyen eseményt. Korábban csak nyomokat találtak arra vonatkozóan, hogy egy szupernóva anyaga miként érheti el a szomszédos csillagot, most végre közvetlen bizonyítékokat is láthattak.

Az SN 2017cbv-hez hasonló új szupernóvák megfigyelése sokat elárulhat az objektumok természetéről, sőt, az Univerzum működéséről is.

(IFL Science)

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.