Tudomány

Megtalálták az ókori Görögország egyik legszebb alkotását

A régészek 2015 óta vizsgálják egy 3500 éve halott bronzkori férfi, a „griff harcos" sírját. A nyughelyen korábban a férfi csontjai mellett számtalan ékszert azonosítottak. A Cincinnati Egyetem munkatársai a közelmúltban újabb fantasztikus leletre bukkantak, amely a lelőhely eddigi legérdekesebb tárgya lehet.

A délnyugat-görögországi lelőhelynél ezúttal egy gyönyörű faragott drágakő került elő – számol be az IFLScience.

A szakértők szerint a lelet a történelem előtti Görögország egyik legszebb alkotása.

A drágakövet a szakértők püloszi harci achátnak nevezték el. A díszkő egy olyan jelenetet ábrázol, amely egy elbeszélő költemény egyik részletére emlékeztet. A faragványon a földön fekvő ellenség, illetve a fölé magasodó, végső csapásra készülő harcos alakja látható. A kutatók úgy vélik, ez a minószi és mükénéi kultúrában jól ismert ősi legenda egyik jelenete.

Az évezredek során a műalkotásra mészkő rakódott, a szakértőknek így fotomikroszkópra és megfelelő lencsékre volt szükségük az eredeti faragvány megcsodálásához.

Shari Stocker, a Cincinnati Egyetem munkatársa szerint nagyon megindító volt először megpillantani a jelenetet. Jack Davis, a csapat tagja hozzátette, a faragvány bizonyos részletei csupán fél centiméteresek. Lenyűgöző, hogy a bronzkorban képesek voltak ilyen apró elemeket kidolgozni.

Kép: University of Cincinnati

A leletben gazdag nyughelyet Nesztór király palotájának közelében fedezték fel. Az időszámítás előtti 13. században épült komplexum Pülosznál fekszik. A griff harcos nevét azután a sírjából előkerült elefántcsont dombormű után kapta, melyen a mitikus lény látható.

Davis szerint senki sem gondolta volna, hogy a minósziak ilyen alkotásokat hoztak létre. Úgy tűnik, hogy nagyon jók voltak a megjelenítésben, különösen, ha a mozgást és az emberi anatómiát kellett megörökíteni.

A stilizált elemekkel kombinálva a lelet lenyűgöző

– mondta kutató.

Davis hozzátette, a drágakövön látható emberi test olyan részletes és kidolgozott, amihez hasonlót csak 1000 évvel később, a klasszikus görög korból ismernek.

(Kiemelt kép: University of Cincinnati)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik