Tudomány

Gigantikus ősi áradás pusztított a Marson

Az ősi Mars egészen máshogy festett, mint napjaink vörös bolygója. Az égitesten heves esőzések lehettek, komoly volt a vulkáni aktivitás, a felszínt pedig folyók szabdalták. A víz igen nagy mennyiségben volt jelen, olyannyira, hogy komolyan átalakította a tájat.

Mikor a folyók eltűntek a Marsról, jellegzetes “sebeket” hagytak hátra a felszínen. Ezeket a jeleket a tudósok máig azonosítani tudják.

A Mars Express, az ESA (Európai Űrügynökség) marskutató űrszondája közelebbről is megvizsgálta az egyik ilyen víznyomokkal tarkított régiót, és fel is fedezte rajta egy hatalmas ősi árvíz jeleit. A nyomokat a Worcester-kráterben azonosította – a mélyedés egy komplex vízrendszer, a Kasei Valles szájánál található.

A kutatók úgy vélik, a vulkáni és tektonikai aktivitás, illetve a föld összeomlása idézhette elő a 3,6-3,4 milliárd évvel ezelőtti gigantikus áradást. A víz nyomait máig ki lehet mutatni a környező kőzeteken.

Tavaly májusban a Mars Express részletesebben is elemezte ezt a területet, így a szakértők egy igen figyelemreméltó jelet fedeztek fel: a Worcester-kráter egyik oldalának látványos erodálódását. A 25 kilométer széles becsapódási medence jellegzetes szerkezete a tudósok szerint a vízmagasság gyakori és erős változásáról árulkodik.

A dolgok egészen másként festenek egy közeli kráternél, amelynél nem lehet kimutatni a jelentősebb erózió nyomait. Ez alapján a kutatók arra jutottak, hogy az érintett gödröt kialakító meteor a marsi áradások megszűnése után csapódhatott be. Éppen ezért ez a kráter nem árul el sokat a vörös bolygó felszíni vizeiről, viszont segítségével sokat megtudhatunk az áradásokat követő időszakról.

A kisebb mélyedés körüli törmeléktakaró fröcskölésre emlékeztető rétegei azt mutatják, hogy a meteor becsapódásakor a talaj még mindig bővelkedett a vízben, vagy vízjégben.

Az ESA 3D-s modelljén jól megfigyelhető a kisebb kráter körüli törmeléktakaró struktúrája. Kép: ESA/DLR/FU Berlin

A Mars Express által készített képen más kráterek is megfigyelhetőek, melyek további érdekességekre világítanak rá. A Worcester-krátertől északra található fennsíkon elhelyezkedő gödör például messze nem olyan mély, mint a másik kettő.

A völgy körül további kisebb krátereket lehet azonosítani. A szakértők szerint ezek sokkal fiatalabbak, mivel “farkuk” délkeleti irányban jóval kisebb kiterjedésű, ami arra utal, hogy a szélnek még nem volt elég ideje átalakítani ezeket a medencéket.

A Kasei Valles az Echtus Chasmat és a Chryse Planitiat kapcsolja össze. Utóbbi egy másik fontos marsi vízi úthoz, a több ezer kilométer hosszú Valles Marinerishez kapcsolódik, amely mai tudásunk szerint a Naprendszer legnagyobb kanyonja. Bár a régió mára fagyos, száraz sivataggá vált, több milliárd évvel ezelőtt egy széles tenger helyezkedhetett el a területén.

(IFL Science)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik