A vizsgálatban a résztvevőknek olyan képeket mutattak, melyeken fekete, illetve fehér emberek tartottak fegyvert, vagy éppen telefont a kezükben. Az alanyok feladata az volt, hogy megállapítsák, az egyes fotókon látható alakok milyen tárgyat fognak.
A szakértők megfigyelték, hogy amikor a képek épp az alanyok szívdobbanásakor villantak fel, a résztvevők 10 százalékkal nagyobb eséllyel nézték az ártalmatlan feketéknél lévő telefont fegyvernek, mint amikor a fotók két szívdobbanás közt jelentek meg.
Manos Tsakiris, a Royal Holloway pszichológusa szerint több bizonyíték is van arra, hogy az emberek nagyobb valószínűséggel érezik fenyegetőnek az ártalmatlan feketéket, mint az ártalmatlan fehéreket. Ezt a torzítást a közelmúltban az Egyesült Államokban lezajló események is kihangsúlyozták, hiszen rendszeresen számoltak be a hírek arról, hogy fegyvertelen feketék vesztették életüket rendőri intézkedés közben.
Tsakiris szerint az, hogy az előítélet létezik, régóta bizonyított tény. Azt viszont eddig nem sikerült kimutatni, hogy a szív miként befolyásolja az észlelésünket veszélyesnek ítélt helyzetekben.
A testi izgalom komoly szerepet játszik abban, hogy az agyunk miként interpretálja a helyzetet, és hogy milyen döntéseket hozunk később
– állapította meg a szakember.
Egy szívdobbanáson múlhat
Az új tanulmány a BSMS kutatóinak korábbi munkájára épült, amely azt mutatta be, miként küld rendkívül erős jeleket a szív az agynak egy-egy szívveréssel. Az elemzés azt is felfedte, hogy a szívverések közt ez a jelzés jóval enyhébb.
Ruben Azevedo, a Royal Holloway szakértője szerint annak ellenére, hogy a kutatás a feketékkel szembeni előítéletekre volt kihegyezve, könnyen elképzelhető, hogy a szívverés más, hasonló helyzetekben is befolyásolja a döntéseket. A kutató úgy gondolja, a fizikai és érzelmi izgalmi szint növekedése feszült helyzetben téves veszélyérzetet generálhat, ez pedig rossz döntésekkel párosulhat.
Az új tanulmány az összefüggés mellett azt is bemutatja, hogy az eredményeket miként lehetne felhasználni a rendőrségnél. A szakértők úgy vélik, a felfedezés rámutatott: a szív-agy kommunikáció kritikus elemének szabályozásával csökkenhet az előítéletek okozta tragédiák száma.
(Via: Science Daily)
