Azt, hogy a nőknél az optimizmus segít a szív egészségének megőrzésében, illetve, hogy az ellenségeskedés és az általános bizalmatlanság növeli a szívbetegség kialakulásának kockázatát, már egy korábbi tanulmány is bemutatta. Az azonban nem világos, hogy az érintett érzelmek és viselkedések pontosan milyen mechanizmussal is hatnak a szervre; ahogy az sem, miért ilyen jelentősek a szív egészségének szempontjából.
Az új kutatás szerint a kulcs a szívfrekvencia-variabilitás. A Dr. Elena Salmoirago-Blotcher, a Brown Egyetem orvosprofesszora vezetésével megjelent tanulmány rámutat: a több ellenséges viselkedést produkáló nőknek alacsonyabb a szívfrekvencia-variabilitása, mint a kevésbé barátságtalanoknak. Hogy ez miért is fontos?
Az ember pulzusa nem egyenletes, létrejöhetnek benne apró eltérések, melyeket számtalan tényező okozhat – például a légzés aktuális fázisa. A frekvencia-variabilitás éppen azt mutatja meg, hogy hogyan alakul a szív ritmusváltása percről-percre. A változékonyság mérése igen fontos, mert viszonylag pontos képet ad a szív állapotáról.
A magasabb szívfrekvencia-variabilitás általában jó dolog, mert azt jelenti, hogy az idegrendszer szívfrekvenciát lassító és gyorsító része összhangban működik. Ezt az összhangot azonban rengeteg tényező megzavarhatja, Salmoirago-Blotcher szerint korábbi kutatások alapján például a depresszió is – ilyen állapotban ugyanis a nők frekvencia-variabilitása jóval alacsonyabb.
Az új vizsgálatban a szakértők több mint 2 600 nő adatait vizsgálták meg, akik egy nagyobb, női egészséget elemző kutatásban, a Miokardiális Ischemia és Migrén Tanulmányban (MIMS) vettek részt. Az alanyok átlagéletkora 63 év volt.
A MIMS részeként a nők szívének elektromos aktivitását is megmérték egy elektrokardiogram (EKG) segítségével. Salmoirago-Blotcher kutatásában a szakértők az EKG-ból származó információk alapján számolták ki, hogy mennyi volt az egyes alanyok szívfrekvencia-variabilitása az adatfelvételkor. A csoport ezután az eredményeket összevetette azokkal a feljegyzésekkel, melyek optimizmusuk illetve ellenségességük alapján sorolta be a résztvevőket.
Salmoirago-Blotcher szerint a rosszindulat az idegrendszer azon részének aktivitását növeli, amely az üss vagy fuss választ szabályozza – ez pedig a frekvencia-variabilitásra is hatással van. A vizsgálat azt is kimutatta, hogy az ellenségesebb nőknél nagyobb volt a kockázata a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, illetve az elhízás kialakulásának, mint a barátságosabbaknál.
A kutatók nem találták meg az összefüggést az optimizmus és a jobb szívfrekvencia-variabilitás közt, de a korábbi tanulmányok már rámutattak, hogy a derűlátás javíthatja a szív egészségét. Úgy tűnik tehát, hogy az optimizmus egyéb tényezőkön keresztül segíti a szerv védelmét. Ilyen faktor lehet a viselkedés.
Salmoirago-Blotcher szerint a kutatásban szereplő optimista nőknél kevesebb volt a szívbetegség kialakulását eredményező kockázati tényező, emellett több testmozgást is végeztek, mint a többiek. A szakértő hozzátette, korábban már bebizonyosodott, hogy a rendszeres sportolás javítja a szívritmus-variabilitást.
Az eredmények ellenére a csapat kiemelte, hogy a vizsgálatnak lehetnek hibái. Először is: a kutatás megfigyelés alapú volt, így nem lehet egyértelműen megállapítani az ok-okozati összefüggéseket. Másodszor: nem világos, hogy a depresszióra és a fizikai aktivitásra vonatkozó adatok mennyiben befolyásolták az eredményeket. Salmoirago-Blotcherék elméletének alátámasztására éppen ezért további kutatásokra lesz szükség.
(Via: Live Science)
