Tudomány

Tequilával győzhetjük le a klímaváltozást

Egy új tanulmány szerint a szesz alapját képező szárazságtűrő növény segíthet legyőzni az éghajlatváltozással jelentkező problémák egy részét.
Korábban a témában:

Az új vizsgálat szerint az agávé – azaz a tequila alapanyagát jelentő, Mexikó és az Egyesült Államok délnyugati részén őshonos növény – speciális belső órájának köszönhetően képes éjszaka is lélegezni, és a legszárazabb időjárást is átvészelni. A szakértők bíznak benne, hogy ennek a fordított molekuláris órának köszönhetően képesek lesznek új, szárazságtűrő növényeket fejleszteni, melyek el tudják majd viselni a jövő megváltozott éghajlatát is.

A kutatást a Newcastle Egyetem valamint az Oak Ridge Nemzeti Laboratórium tudósai vezették. A tanulmány az első olyan munka, melyben sikerült leírni, hogy az agávé milyen mechanizmusnak köszönhetően tartja zárva nappal a légzőpórusait, ezzel minimálisra csökkentve a folyadékveszteségét.

A legtöbb növény épp fordítva működik: a gázcsere fontosabb szakasza nappal folyik. Ekkor zajlik ugyanis a fotoszintézis a felszívott szén-dioxid és a napfény segítségével. A nappali aktivitás persze azt is jelenti, hogy ezen növények víztartaléka gyorsabban apad.

Anne Borland, a Newcastle Egyetem kutatója és a tanulmány társszerzője szerint a fotoszintézishez a szén-dioxid és a napfény mellett vízre is szükség van, a növények többsége ezért nappal nyitva tartja a gázcsere-nyílásait, éjszaka viszont általában becsukja ezeket. Egy forró környezetben élő növény számára ez végzetes lenne, hiszen a melegben a nyitott légzőpórusokon át hatalmas mennyiségű folyadék távozna.

A CAM-anyagcseréjű (azaz crassulacean acid metabolism) növényeknek – mint amilyen az agávé is – számtalan olyan génje van, melyek a gázcsere-nyílásokat szabályozzák, ennek köszönhetően ezen élőlények légzése éppen fordítva, azaz éjszaka aktívabb.

Az agávékban a fotoszintézis ugyanúgy nappal zajlik, az éjszaka során felvett és később elraktározott szén-dioxid segítségével. Ha a tudósoknak sikerülne az agávék ezen képességét más növényekbe átültetni, azzal új típusú szárazságtűrő haszonnövényeket és bioüzemanyag alapanyagokat lehetne kifejleszteni.

A CAM-jelenséget még 1950-ben írták, szintén a Newcastle Egyetem szakértői – azóta a tudósok megállapították, hogy a növényfajok 7 százaléka működik efféle anyagcserével. A kutatók már korábban is felismerték, hogy a CAM-ban hatalmas lehetőségek vannak: a speciális fotoszintézist eredményező géneket más növényekbe ültetve sokkal ellenállóbb fajokat lehetne létrehozni.

Ehhez azonban először arra volt szükség, hogy a kutatók szekvenálják az agávé génjeit és fehérjéit, felfedve az anyagcserét irányító folyamatokat. A vizsgálat során a tudósok arra jutottak, hogy bár az agávé genetikája sokban hasonlít a klasszikus fotoszintézist használó élőlényekére, bizonyos génjei egészen más időszakban aktívak.

Borland csapata bízik benne, hogy a felfedezésnek köszönhetően idővel megnyílik az út az új típusú, a változó éghajlathoz alkalmazkodó növények termesztése előtt.

(Via: Newcastle University)

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Indian women with empty plastic pots protest as they demand drinking water in Chennai on June 22, 2019. - Angry residents fight in queues at water taps, lakes have been turned into barren moonscapes and restaurants are cutting back on meals as the worst drought in living memory grips India's Chennai. (Photo by ARUN SANKAR / AFP)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.