Nándorfehérvár eleste után a megerősített, modernizált Szigetvár a déli végvárrendszer egyik fontos bástyája lett. Azért annyira mégsem volt jelentős, hogy a jóval több, mint százezres török fősereg, maga Nagy Szulejmán szultán vezetésével jelenjen meg a megvívására, de mégis ez történt 1566 nyarán.
Nagy késésben volt a török
Biztosat nem tudunk, az oszmán sereg célja Bécs lehetett valamikor még tavasszal, amikor útnak indult. Csakhogy a kis-ázsiai törzsterületekről Európa szívébe vezető út kiszámíthatatlan volt, a körülményektől függően 1,5-4 hónapig tartott.
Ebben az évben azonban a Dráva-Száva vidékén óriási esőzések voltak, a törökök hatalmas kerülőre kényszerültek,
Bécsre tehát már nem volt idő, ezért dönthetett úgy a díván, hogy megelégszik a jóval közelebbi Szigetvár ostromával – magyarázza a 24.hu-nak Baltavári Tamás történész, a Történelmi Animációs Társaság elnöke.
A bosszúvágy is hajthatta őket, a források szerint ugyanis valahol – talán Siklós környékén – a szigeti kapitány Zrínyi Miklós szétverte a török haderő egy kontingensét. Akárhogy is, a szultáni had 1566. augusztus 6-án megkezdte az ostromot, amely Zrínyi és vitézei hősies kirohanásával ért véget szeptember 7-én.
Maga a pokol
Jövőre, a harc 450. évfordulójára készül el a Történelmi Animációs Társaság legújabb filmje a szigetvári 30 nap eseményeiről. Tucatnyi történész, számítógépes és filmes szakember dolgozik azon, hogy mind a “szereplők” felszerelése, mind a környezet teljesen valósághű legyen. Baltavári Tamás monumentális alkotást ígér, ami a lehető legjobban adja vissza azt a földi poklot, ami a falak közt és körül tombolt.
Ami a fenti beharangozón is jól látszik, a végső támadáshoz Zrínyi megnyittatta a kaput, majd megmaradt két ágyújával pusztító kartácsot zúdított az ellenségre. Csak kevés harcoson látunk páncélt, a kapitány is díszes ruhában, pajzs nélkül, egy szál karddal veti magát a törökre.
Tudatos döntés volt, mondhatni a korszellemnek való megfelelés:
Zrínyi Miklós a zsebét is teletömte arannyal, ékszerekkel, mondván bárki, aki őt megöli – és utána értelemszerűen “kirabolja” – gazdag emberként élje tovább életét. Magyar nemesi büszkeség…
Zrínyi Miklós bikaerős ember, erősen közelít már 60. évéhez ekkor. A kétszáz vitéz széles rendet vág az ellenség soraiban, de sokáig nem bírhatták. A várba benyomuló törököt pedig még egy meglepetés várja odabent: felrobbant a lőportorony, a detonáció háromezer törököt tép szét.
Ez volt Zrínyi bosszúja a túlvilágról, merthogy a robbanás nem véletlen volt – mondja a történész. Vagy még a kirohanás előtt gyújtottak meg egy hosszú kanócot, vagy valaki bentről, saját életét is eldobva gyújtotta meg a puskaport
