Tudomány

Magyarok közt is lehettek egykor öngyilkos merénylők

Bihari Dániel
Bihari Dániel

tud újságíró. 2015. 09. 09. 18:00

Zrínyi Miklós tett érte, hogy vitézei inkább a halált válasszák, mint a megadást. A háromezer törököt széttépő robbanás pedig nem a véletlen műve volt.

Tudjuk jól, mert olvastuk a Szigeti veszedelmet és megtanultuk történelem órán is, hogy Szigetvár 1566-os ostromának utolsó napján Zrínyi Miklós és 200 magyar vitéze kirohant a várból, neki a töröknek. Megadás helyett a hősi halált választották, és készítettek egy meglepetést is az ellenségnek.

Hagytuk az ostrom részleteit, azt bárki megtalálja a könyvekben vagy a neten. Az öngyilkos kirohanás motivációira és a védők utolsó perceire voltunk kíváncsiak – Baltavári Tamás történésszel beszélgettünk, a történelmi csatákat animációs filmeken megjelenítő Történelmi Animációs Egyesület elnökével.

Bosszú, vadság, vak hit

Miután a több mint százezres török sereg egyik kontingensét Zrínyi már hetekkel az ostrom előtt szétverte, Szulejmánnak és Sokollu Mehmed nagyvezírnek személyes elszámolnivalója is lehetett Sziget kapitányával. A “motivációt” tekintve tehát már itt megjelenik a bosszú. A várban 2500 védő gyűlt össze az öngyilkos vállalkozásra. Mondhatjuk, reménykedtek a felmentő seregben, bár korábbi tapasztalatok alapján előttük is világos lehetett: segítségre nem számíthatnak. Kötelességtudat, katonaszellem, keresztes küldetés. Kissé objektívebben pedig: ha első szóra feladják a várat, Zrínyit fővesztéssel sújtják, katonáit megtizedelik.

A várkapitány tett róla, hogy emberei ne is gondoljanak a feladásra. A lelkesítő beszédek egy dolog, abban a mészárszékben az emberről lepereg a szó. A vak hit számít és a kézzel fogható tények. Nomeg a “vadság”. Amikor Zrínyi észrevette, hogy a török magyar jobbágyokkal hordatja az ostromsáncot, háromszáz török foglyot cipeltetett a várfalra. Bajtársaik szeme láttára vágatta el a torkukat.

Őrjöngő harc folyt, a vér, a füst mindent elborított

A vége mindenképp halál

A török erre 300 magyar vitézt húzatott karóba, és állított szép sorba a védők orra elé. Vörös posztóval díszítették a várfalat, ami a jelképek nyelvén ingerlést jelent és azt: gyertek, nem adjuk fel! A várbeli katonák számára egyértelmű volt, hogy az ellenségtől semmilyen körülmények között nem nyerhetnek kegyelmet – emeli ki baltavári Tamás.

Ráadásul Sziget mellett a török sereg egyharmada elpusztult, a fele harcképtelenné vált, ezt nem hagyhatják megtorlatlanul. Vagyis íróasztal mellől okoskodva azt is mondhatjuk, a helyzet eszkalálódott, nem kis részt Zrínyi Miklós akaratából.

Ráadásul nyilván élesen élt a harcosokban számos korábbi emlék, amikor egy vár védői a szabad elvonulásért megadták magukat. Sértetlenül ki is mentek a kapun, de az esetek többségében kissé távolabb török martalóc csapatok mészárolták le őket. A biztos halál tudata tehát erősen motiválhatta a kirohanást: ha már meg kell történnie, tegyük úgy, hogy hősi énekekbe foglalják a nevünk. És persze vigyünk magunkkal minél több pogányt…

A földi pokol utolsó percei

Az utolsó percek körülményei szinte elképzelhetetlenek. A falak, épületek nagy része lerombolva, a várban tűzvihar tombol. Ha nem rohannak ki, órákon belül a füst végez mindenkivel vagy elégnek elevenen. A csaknem 60 esztendős Zrínyi kartácsra tölteti a megmaradt ágyúkat, és kinyittatja a kaput. A török rohan át a hídon, az első hullámot darabokra tépi a kartácstűz.

Zrínyi kinyittatta a kaput, a füsttől látni sem lehetett

Lőnek mindkét oldalról, a füsttől még az egymás mellett állók is alig látják egymást, csípi a szemet, vágja a tüdőt. A sortűz után a magyarok rohannak, kaszabolnak, ölnek és halnak. A hídon folyik a kézitusa, ordítás, vér, lövések, a tűz tombolása mindent elborít. Zrínyi több golyótól a földre bukik, azonnal elfogják és a fővezér sátrához viszik. Nem tudjuk, élt-e még ekkor. Fejét veszik, amit Bécsbe küldenek. Kétszáz magyar halt meg akkor és ott.

Öngyilkos merénylet

Az ellenség végre beront a várba, itt vannak még túlélők. És akkor óriási robbanás rázza meg a levegőt, háromezer törököt tép darabokra. Felrobbant a lőportorony, és nem baleset volt, az biztos. A történész két lehetőséget említ: az egyik, hogy a kirohanás előtt meggyújtottak egy hosszú kanócot, és bíztak a szerencsében, miszerint pont akkor robban, amikor a vár már tele lesz törökkel.

A másik lehetőség – és Baltavári Tamás ezt tartja valószínűbbnek -, hogy valaki a bentiek közül robbantott. Egy “öngyilkos merénylő”… A csatát egyébként néhány tucat vitéz túlélte, részben az ő elbeszélésükből ismerjük a részleteket. A csatát bemutató animációs film bemutatója pedig 2016. szeptemberében, az ostrom 450. évfordulóján lesz nyilvános. Olyan szemszögből mutatja majd be a szigetvári poklot, amire írott szó képtelen.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.