Tudomány
Szent Lőrinc vértanúsága (Array)

Csodálatos égi jelenség érkezik

Bihari Dániel
Bihari Dániel

tud újságíró. 2015. 08. 10. 16:00

A roston, élve megsütött Szent Lőrinc könnyei már ma is hullanak az égen, a maximum a 12-ről 13-ára forduló éjjel jön.

Korábban a témában:

A Perseida meteorrajról van szó, valójában a 109P/Swift-Tuttle-üstökös pályája mentén szétszórt porról. Amikor Földünk keresztezi az üstökös útját, a széles sávban elhelyezkedő porszemek a légkörbe érve felizzanak, “elégnek”. A leglátványosabb “csillaghullást” a perseidák produkálják minden augusztusban. Már ma, 10-én este is szép látványban lehet részünk, a legtöbb hullócsillag viszont az esemény maximumán, a 12-13. közötti éjszakán lesz.

Csillagászok azt javasolják, ne a felettünk levő eget bámuljuk, hanem valahova félúton a zenit és a horizont közé, 45 fok magasra nézzünk. Keressünk minél sötétebb helyet, vagyis menjünk minél messzebb a települések fényétől. Esténként 10-20, hajnalban akár 30-40 meteort is láthatunk egy óra alatt, a maximumon pedig még ennél is többet, 60-80-at. Idén úgy fest, még egy jó darabig nem takarják felhők az eget, és telihold sem zavarja a hullócsillagok fényét.

A meteorrajt azért nevezi a tudomány Perseidáknak, mert a Földről nézve mintha a Perseus csillagkép felől érkeznének. Maga Perseus pedig nem kisebb személy volt, mint Zeusz fia, aki a görög mitológia szerint több hőstettet is végrehajtott. Többek között legyőzte a Meduszát, az ilyesztő nőalakot, akinek haja helyén kígyók tekeregtek, és akire ránézett, azt kővé változtatta. A hős cselhez folyamodott: nem nézett a lény szemébe, hanem a Pallas Athénétől kapott fényes pajzsot tükörnek használva levágta a szörny fejét.

Szent Lőrinc és az ő könnyei

A keresztény hagyomány pedig a katolikus egyház egyik leginkább tisztelt szentje, Szent Lőrinc után nevezte el az augusztusi hullócsillagokat. Életéről nagyon keveset tudunk. Feltehetően II Sixtus pápa diakónusa volt a III. század közepén. A hagyomány szerint Lőrinc különösen gondot viselt a szegényekre és a betegekre, maga is mosta a szegények lábát, és rendszeresen osztott közöttük alamizsnát. Legendája szerint sok beteget gyógyított meg csodálatos módon, és vakok szeme világát is visszaadta.


Szent Lőrinc vértanúsága, a genovai Szent Lőrinc székesegyház freskójának részlete (Don Paolo/wikipedia)

Akkor, amikor Valerianus császár kiadta első keresztényellenes törvényeit, a pápát és diakónusait is letartóztatták, az egyházfőt 258. augusztus 7-én kivégezték. ,,Amikor Lőrinc látta, hogy a püspökét halálba viszik, sírni kezdett. Nem azért, mintha sajnálta vagy féltette volna, hanem mert ő nem kísérhette a vértanúságba. Ezért így szólt hozzá: Atyám, hová mégy a fiad nélkül? Szent püspököm, hová sietsz a diákonusod nélkül? Az áldozatot soha nem mutattad be nélkülem! Valami kivetnivalót találsz bennem? Méltatlannak tartasz arra, hogy magaddal vigyél? …” – őrizte meg a hagyomány Szent Ambrus beszámolóját.

“Nem, fiam, nem mellőzlek, és nem is hagylak magadra” – válaszolt II. Sixtus. “Előtted keményebb küzdelem áll. Én, az öreg, a könnyebb harc útját járom, reád azonban, aki fiatalabb vagy, dicsőbb győzelem vár a zsarnok felett. Hamarosan jössz majd utánam, hagyd abba a sírást! Három nap múlva követni fogsz. Ez az idő méltányos a pap és a diákonus között. Nem illik, hogy a mester oldalán harcolj, mintha segítségre szorulnál.” Halála előtt még annyit mondott Lőrincnek, hogy rá bízza örökségét, ossza szét az egyház kincseit.

Roston sütötték meg

Hallották ezt a rómaiak is, így miután Lőrincet is letartóztatták, a bíró első kérdése a kincsekre vonatkozott. Ő kért ahárom napot, s megígérte, hogy elhozza az egyház kincseit. A kiszabott idő elteltével megjelent egy sereg koldussal, bénával és beteggel, és azt mondta a bírónak: ,,Íme, itt vannak az Egyház kincsei!” A bíró ezt persze gúnynak vélte és azonnal átadta a hóhérnak. Augusztus 10. volt ekkor.

A kivégzés előtt – mint sok más vértanúnak – még egy utolsó lehetőséget ajánlottak neki a szabadulásra: ,,Áldozz az isteneknek, vagy egész éjszaka kínozni fogunk!’. Lőrinc így válaszolt:,,Az én éjszakám nem ismer sötétséget, és minden ragyogó fényben úszik!” Akkor hozták a rostélyt, rábilincselték, és a tűz fölé tették. Úgy tartják, a lángok közül még bátran kiszólt a hóhérnak: ,,Ez az oldalam már megsült, fordíts meg és egyél belőlem!”

Lőrinc tehát valóban három nappal később követte püspökét a vértanúhalálba, amelynek ideje, augusztus 10. az ő napja. A nép pedig elnevezte az ekkor látható hullócsillagokat Lőrinc könnyeinek.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.