Tudomány

Ilyen egy 250 éves műpénisz

Ilyen egy 250 éves műpénisz (Array)
Ilyen egy 250 éves műpénisz (Array)

Finom bőrből készült, a megfelelő rugalmasságot a disznósörte bélés, keménységét pedig fa biztosította. Drága lehetett.

A lelet a lengyelországi Gdanskból került elő kiváló állapotban. A XVIII század második feléből származó műpénisz a régészek megfogalmazása szerint “nagyméretű, vastag, sörtével bélelt bőrből készült, a vége pedig fából van”.

Kiváló minőségű bőrből készült, nagyon drága szerszám lehetett, fennmaradását annak köszönhetjük, hogy tulajdonosa – nyilván véletlenül – a latrinába ejthette. Ott találták meg a szakemberek agyagáru, ékszerek és néhány fakard társaságában.

Egy latrinában találták a szexuális eszközt

Méhek a zacskóban

A vibrátorok használata gyakorlatilag egyidős lehet az emberiséggel, az első ismert kéjrúd 28 ezer éves és kőből készült. Kleopátra már sokkal mívesebb darabot használt, legalábbis a legenda szerint: mérges és ingerült méheket zártak egy átlagos pénisz méretű rúdba. A rúd rázása tovább ingerli a méheket, ami pedig meghozza a megfelelő rezgést. Szeretett veszélyesen élni…

A kereszténység évszázadaiban aztán a szexualitás illegalitásba vonult, nagyon sokáig az önkielégítést is bűnös, sőt az egészségre ártalmas cselekedetnek bélyegezték. „Semmi annyira nem készíti elő a testi szervezetet a sorvadásra, mint ez a bűn. Mint telhetetlen pióca, szívja el tőle a testi erőket; megemészti velőjét csontjaiban, letörli arcáról az ifjúság rózsáit, kioltja szeméből a lángoló tüzet. … Testi-lelki megrendülés, jellemtelenség, kimerültség, életuntság esetleg tüdővész, hátgerincsorvadás, őrültek háza… íme, az erkölcstelenséggel bemocskolt ifjú évek rettentő büntetése!” – fogalmaz Tóth Tihamér a XX. század elején.

Gyógyító vibrátor

Mindez persze nem szorította vissza az igényt, amire a XIX. századból származó, Veedee fantázianevű vibrátor a bizonyíték. Nagyjából úgy néz ki, mint a múlt század elején használt mechanikus habverő, de nem az. Nevét Julis Caesar szállóigéjéből, a “Veni, vidi, vici” – Jöttem, láttam, győztem alapján alkották.

 

A korabeli reklám szerint az eszköz persze nem az örömszerzést szolgálta, hanem gyógyító rezgései hatékonyan kezeltek olyan nyavalyákat, mint a megfázás, emésztési panaszok, vagy a “női hisztériát”. Orvosság volt, nem a bűn eszköze. Míg a különböző műpéniszekhez akkortájt például Japánban használati utasítást is fűztek, a Weedee esetében még azt sem tették nyilvánvalóvá, mire való. Sok korabeli nő ezért egyszerű masszázseszközként használta fájós nyakára vagy derekára…

Ajánlott videó

Olvasói sztorik