Tudomány
mars-1 (mars, marskutatás, bolygó, bolygókutatás, víz, óceán, tenger, élet, marsi élet, csillagászat, tudomány)

Hatalmas óceán hullámzott a Marson

Dávid Imre
Dávid Imre

városlakó. 2015. 03. 06. 16:00

A vörös bolygó felszínének húsz százalékát víz borította. Ideális bölcsője lehetett a földön kívüli életnek.

Korábban a témában:

A NASA tudósai bizonyítékot találtak arra, hogy egykor hatalmas óceán hullámzott a Marson. A bolygó meleg és nedves klímájának köszönhetően tökéletes környezetet jelenthetett az élet kialakulása és fejlődése számára.

Az északi félteke mintegy felét, a bolygó teljes felszínének ötödét beborító őstenger helyenként akár 1,8 kilométer mély is lehetett, és több mint egy jeges-tengernyi víz (~20 millió köbkilométer) hömpölygött benne. A kutatók szerint a 4,5 milliárd éves Mars felszínét a kezdeti időkben patakok, kanyargós folyók és tavak tarkíthatták.

Évekig figyelték a Mars légkörét

Az elmúlt évek felfedezései alaposan átírták a Mars őstörténetével kapcsolatos tudományos elképzeléseket. Alig egy évtizeddel ezelőtt még azt hittük, hogy a bolygó születése óta száraz, kietlen pusztaság volt, amelyen csak ritkán jelent meg a folyékony víz. „Az egyik legfontosabb kérdés az volt, hogy mennyi víz volt a Marson, és miért száradt ki a bolygó” – mondta a Guardiannek nyilatkozva Michael Mumma, a NASA marylandi Goddard Űrrepülőközpontjának kutatója.

A NASA és a Müncheni Európai Déli Obszervatórium kutatói az elmúlt hat évben a hawaii Keck II és Infrared Telescope Facility, valamint a chilei Very Large Telescope (VLC) infravörös távcsövei segítségével részletesen feltérképezték fel a Mars atmoszféráját. Arra voltak kíváncsiak, hogyan változik a különféle vízmolekulák összetétele a légkör egyes térségeiben.

A marsi víz a földihez hasonlóan szabályos, két hidrogén- és egy oxigénatomból felépülő vízmolekulákból, valamint a hidrogén egyik stabil izotópját, deutériumot tartalmazó nehézvízből áll. Az évek során a normál hidrogénatomokat tartalmazó víz nagy része kiszökött az űrbe, de a deutérium megmaradt: ennek mennyiségéből pedig nagy pontossággal kikövetkeztethető, mennyi víz lehetett egykor a bolygón.

Egy nedves bolygó

A tudósok által készített infravörös térkép szerint a Mars északi pólusának közelében rendkívül magas a deutérium-koncentráció. A Science-ben megjelent tanulmányukban azt írták, hogy a bolygón nagy mennyiségű víz lehetett: több mint hatszor annyi, mint amennyit a mai jégsapkák tartalmaznak. Ennyi víz elegendő lett volna ahhoz, hogy a bolygó teljes felszínét beborítsa, de a domborzati viszonyok arra utalnak, hogy nagy része egy, az északi félteke alacsonyan fekvő területein fekvő, a felszín húsz százalékát borító óceánban gyűlhetett össze. „Mindez arra utal, hogy a bolygón adottak voltak az élet megjelenésének feltételei” – hangsúlyozta Geronimo Villanueva, a tanulmány vezető szerkesztője.

 

A hatalmas óceán évmilliókig fennmaradhatott, de idővel az atmoszféra vékonyodni kezdett, és a csökkenő nyomás miatt egyre több víz szökött ki az űrbe. A légkör ritkulásával párhuzamosan a bolygó természetes hőszigetelését is elvesztette, és miután már nem volt elég meleg ahhoz, hogy felszínén cseppfolyós állapotban megmaradjon a víz, kialakultak a sarki jégsapkák. „Ma már tudjuk, hogy a Mars sokkal tovább maradt meg a víz, mint korábban gondoltuk” – húzta alá Mumma. Következtetéseiket a Curiosity rover vizsgálatai is alátámasztották, amelynek adatai szerint a bolygón legalább másfél milliárd évvel hosszabb ideig volt jelen a folyékony víz, mint amennyi idő a földi élet kialakulásához kellett.

Tovább keresik az élet nyomait

John Bridges, a Leicesteri Egyetem bolygókutatója, a NASA Curiosity programjának munkatársa szerint immár biztosra vehetjük, hogy a vörös bolygón egykor megvoltak az élet kialakulásához szükséges feltételek. „Úgy fest, megtaláltuk a bizonyítékot arra, hogy a Mars lakható volt, igaz, azt továbbra sem tudjuk, hogy valóban lakták-e” – mondta.

A tudósok mindenesetre fáradhatatlanul kutatnak a marsi élet nyomai után. Az Európai Űrügynökség (EASA) 2018-ban indítja el az Exomars szondát a bolygóra, amelynek legfontosabb feladata az lesz, hogy az élet kémiai nyomait keresse. A kutatók szerint nem elképzelhetetlen, hogy mélyen a talajban még ma is élnek mikrobák – erre utalhat az is, hogy a Curiosity tavaly nagy mennyiségű metánt talált a légkörben.

Charles Cockell, az Edinburghi Egyetem asztrobiológusa szerint minden esélyük megvan arra, hogy bizonyítékot találjanak rá, egykor változatos élővilág népesíthette be a Marsot. „Minél hosszabb ideig marad meg a víz egy égitesten, annál valószínűbb, hogy kialakulhat és fennmaradhat rajta az élet” – jelentette ki.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Fiumei út a Teleki László térnél.
Fotó: Vaskalap Utca / Fortepan
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.