Egy új tanulmány alapján az élet egy közös rendszert alkot, amelyet technológiánk révén jelenleg nagyban fenyegetünk.
bolygó
A vörös törpe körül keringő égitest tömege a Földének 55 százaléka, egy napja 8 óránál rövidebb ideig tart.
Minél előbb el kéne érni a nettó nulla szénkibocsátást, hogy elkezdhessen visszaállni.
Egy viszonylag közeli csillag mellett azonosították azt a gáz és por alkotta csomót, ami a bölcső lehet.
Ez persze kissé túlzás, de az a baj, hogy tényleg csak egy kissé.
A figyelmeztetés mellett ajánl megoldásokat is.
Ha valóban foszfinról van szó, és ha valóban életre utal, az azt jelenti, hogy nem vagyunk egyedül.
Bár az atmoszféráját még nem ismerjük, eddig ez hasonlít a leginkább a Földre.
A BepiColombo képeiből elképesztő gif készült.
Wolf Cukier erősen indította a gyakornoki programot.
Akár 180 évente is érkezhet olyan, ami lényeges krátert csinál a bolygón.
A földmag és a köpeny, illetve a köpeny és a felszín között is van átjárás.
A fiatal pár úgy döntött, hogy bevesznek egy harmadik félt az együttlétekbe, de nem egy másik embert
Minden szempontból durva sztori.
A bolygó növény- és állatvilága a dinoszauruszok alkonya óta nem látott ütemben pusztul.
Az óceánba vagy esetleg egy másik városba? Most minden kérdésre választ kaphat.
Óriási, szabadon sodródó bolygót fedeztek fel a Naprendszeren túl, amelynek felszíne 825 Celsius-fokos.
Viszonylag közel van hozzánk a csillag, amelyik minden bizonnyal felfalta egy vagy több bolygóját. Amelyeknek ő volt a „Napjuk”.
Hat év múlva India lesz már a legnépesebb ország. 2100-ra pedig csaknem annyi afrikai él majd a bolygón, mint ázsiai.
A gázóriásról a Juno űrszonda küldött friss képeket.
Kirobbanthatta volna az első űrvilágháborút is, ha sikerül földkörüli pályára állítani a fegyvert.
Így népesítené be a kozmoszt. A projekt "mindössze" 12 ezer évig tartana, kérdés, hogy lenne-e, aki finanszírozná?
Magyar kutatók e rendet tanulmányozva adhatnak választ az evolúció egyik legnagyobb kérdésére. Avagy hogyan jöttek létre a Földön a ma ismert élőlények?
Így érthető, miért nem kell sok víz a dűnék, medrek és lejtők kialakulásához.
Főleg ha számításba vesszük, mennyire fogynak a természetes erőforrások a Földről.
Címlapról ajánljuk
Az ukrán gabonasilók tele, a harmadik világban éheznek: a románok bevetődnének a képbe
Villámgyors vasútfelújítással nyitnák meg az utat a román kikötők felé, de egyelőre rozsdás tehervagonok állják el az utat Konstanca irányába.
