Tudomány

Lezuhan a magyar műhold

Bihari Dániel
Bihari Dániel

újságíró. 2014. 11. 21. 17:11

Az aprócska Masat-1 több mint ezer napja kering a Föld körül, és még mindig kiválóan működik. Napjai viszont meg vannak számlálva: január végén elenyészik a légkörben.

 

Korábban a témában:

Az első magyar műhold hihetetlen hosszú ideje, 1000 napja kering a világűrben. Az elején kevesen mertek volna arra fogadni, hogy küldetése ekkora siker lesz – hangzott el a Magyar Tudomány Ünnepéhez kapcsolódó előadás felvezetőjében a Planetáriumban.

A leggyorsabb magyar eszköz

Valóban van mit ünnepelnünk. A nem teljesen egy kilót nyomó, 10 centiméter élhosszúságú “kocka” összesen 2500 komponenst tartalmaz. Hogy könnyebb legyen, képzeljünk el egy literes befőttes üveget… A Masat-1 a Műegyetem hallgatóinak kezdeményezésére született meg, több tanszék, az oktatók és számos külső cég összesen 60-70 ezer mérnökórát fordított rá.

Az űrben eltöltött 1000 napja alatt egyes szakaszokon nyolc kilométer/másodperc sebességgel száguldott, eddig csaknem 15 ezer alkalommal kerülte meg a Földet. A Masat nemcsak az első magyar műhold, de egyben a Magyarországon készült leggyorsabb eszköz – mondta el Horváth Gyula – Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem adjunktusa, a műhold egyik atyja.


Nagynak semmiképp nem lehet nevezni (MTI)

A Masatot az Európai Űrügynökség (ESA) hordozórakétájával juttatták az űrbe 2012. február 13-án egy lengyel és egy francia műholddal együtt az ESA dél-amerikai bázisáról. Az elején ellipszis pályán keringett a Föld körül, pályájának bolygónkhoz legközelebbi pontján 308, a legtávolabbin 1450 kilométerre volt.

Meg vannak számlálva a napjai

Az ellipszisből később körpálya lett, majd egy földhöz közelítő spirális útra tér, amelynek végén beér a légkörbe és várhatóan január vége felé a súrlódástól elég. Így volt tervezve, így állították Föld körüli pályára. A szerkezet annyira apró, hogy a halálát jelző apró felvillanást szabad szemmel nem láthatjuk majd – tette hozzá Horváth Gyula.

Ritka, ha nem példa nélküli, hogy a nagy műholdakhoz képest ilyen “olcsó” kis szerkezet egészen élete végéig kiválóan működjön, küldje a rádiójeleket, a fotókat, és a maximum húsz karakter hosszú “sms-eket”. A Masatban mindenből kettő van, és ez a redundáns rendszer már önmagában unikális. Egyetlen egyszer volt szükség a tartalékműszerre, a fedélzeti számítógép esetében 700 nap után.

Az előadó szerint ez egyszerre volt jó és rossz hír. Jó, mert a váltás zavartalanul sikerült, a Masat a “pótszámítógéppel” is kiválóan működött. Rossz pedig azért, mert a tervezők természetesen annak örültek volna legjobban, ha az elejétől a végéig minden tökéletes. Ugyancsak egyedülálló, hogy 3D-s fotókat is képes készíteni.


A kilövés (MTI)

Masaté a jövő

Miután az eredeti cél az volt, hogy egy 10 centiméteres kockába integráljanak egy olyan, legfeljebb egy kilométeres rendszert, amely képes túlélni a felbocsátást, ellenáll az űr szélsőséges viszonyainak, és legalább három hétig képes működni, kommunikálni a földi vezérlőállomással, a Masat-1 a maga 1000 napjával mindent felülmúlt. A kamera már csak plusz volt, miután hely és “súlyfelesleg” is maradt…

Horváth Gyula szerint a jövő a Masat-1 utódaié. Ezek a kis szerkezetek fajlagosan kétszer több terhet képesek cipelni, mint a költséges, nagy műholdak, és sokkal kevesebb kompromisszumra is kényszerítik alkotóikat. A technika a miniatürizálás felé halad, az oktatás és kutatás mellett már többek között a geodézia vagy a meteorológia számára is szolgáltatásszintű információt képesek közvetíteni.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.